Szíved alatt bölcső, benne gyermeked...

Szelid hangján küld üzenetet:

S érzed, ahogy nyújtja karjait feléd :

Ne öld meg a kicsiny életét !

"Engedj a világra, édes jó anyám,

Áldott napfény hadd süssön reám !"

--Esdekelve nyújtja karjait feléd :

Ne öld meg  a kicsiny életét !

"Ó, hogy vágyom élni, kedves jó anyám,

Csak te viselj gondot énreám !"

--Bizalommal nyújtja karjait feléd :

Ne öld meg a kicsiny életét !

"Isten látásától ne fossz meg anyám,

Szent keresztvíz hadd hulljon reám !"

--Rimánkodva tárja karjait feléd :

Ne öld meg a kicsiny életét !

Ne várd, hogy a föld meghasadjon

És tűz nyelje el Szodomát.

A mindennap  kicsiny csodái

Nagyobb és titkosabb csodák.

Tedd a kezedet a szívedre,

Hallgasd, figyeld, hogy mit dobog,

Ez a finom kis kalápálás

Nem a legcsodálatosabb dolog?

Nézz a sötétkék végtelenbe,

Nézd a kis ezüstpontokat:

Nem csoda -e, hogy árva lelked

Feléjük szárnyat bontogat?

Nézd, árnyékod hogy fut előled,

Hogy nő, hogy törpül el veled,

Nem csoda ez? - s hogy tükröződni

Látod a vízben az eget?

Láttál.e már valaha gyerekeket a kőrhintán?

Vagy hallottad-e az esőt, amint a földre zuhog?

Követted-e egy pillangó szeszélyes röptét,

bámultad-e már a napot a kifakuló éjben?

Jobb lesz, ha lassítasz.

Ne táncolj oly gyorsan.

Az idő rövid.

A zene nem marad.

Átröppensz-e minden napodon?

Kérdezed-e:  "Hogy  vagy? "

Hallod-e a választ?

A nap végén fekszel-e az ágyadban,

a fejedben zsongó, száz gondolattal?

Jobb lesz, ha lassítasz.

Ne tábcolj  oly gyorsan

Az idő rövid.