Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Elfelejtettem a jelszavam 

Nem vagy belépve

Ez a funkció csak regisztrált tagoknak elérhető. Csatlakozz most a Networkhöz vagy ha már tag vagy, lépj be itt:

 

 network.hu

 

 

 Farsang

 

 

 

Vízkereszt napjától (január 6.) hamvazószerdáig tartó időszak. A farsang a lakodalmak, disznótorok s egyéb mulatozások időszaka volt. Hamvazószerdát megelőző 3 nap, -melyet "farsangutójának", "farsangfarkának" is szokás volt nevezni- az igazi mulatozások, játékok ideje.

Ha farsang - akkor móka, kacagás, no meg persze bőséges evés, ivás.
A farsang szó hallatán szinte mindenkiben az álarcosbálok, táncos mulatságok hangulata, a jelmezes felvonulások színes kavalkádja elevenedik meg. Már a XV. század óta szólnak feljegyzések álarcviselésről, állatalakoskodásokról. A királyi udvartól a kis falvakig mindenütt farsangoltak hazánkban. Mátyás király idejében a királynő itáliai rokonsága művészi álarcokat küldött ajándékba a magyar rokonoknak.
Egy XVII. századbeli ismeretlen szerzőjű krónika a következőképpen vélekedik a farsangról: "Az ördögnek szánt ünnep ez, az esztendőnek olyan időszaka, amikor az emberi bolondságok elementáris erővel törnek elő. S úgy tetszik, mintha az emberek szégyellnék kicsapongásaikat, ezért rejtik el ábrázatukat álorca alá..."
De valójában mit is ünneplünk, vagy netán valamitől búcsúzunk?
A farsang évszázadok óta tartó, évenként ismétlődő ünnepsorozat, mely a vízkereszt napjától a húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt kezdetéig tart. Vidámsággal kezdődik és böjttel ér véget.
A farsang a tél és a tavasz küzdelmének szimbolikus megjelenítése is egyben, a tél búcsúztatása és a tavasz várásának ünnepe. A nagy evések és ivások időszaka ez, mellyel szimbolikusan a természetet kívánták nagy bőségre késztetni.
A farsangi népszokások is a tavasz közeledtét jelzik. Ilyenek a kormozás, busójárás, téltemetés - melyek a tél mint gonosz elűzését jelképezték. Ekkor a falusi emberek felöltöztettek egy, a telet jelképező szalmabábut és nagy dirrel-durral sok tréfával, mókával fűszerezve elégették. Voltak olyan települések, ahol a tél és a tavasz küzdelmét jelmezekbe bújt szereplők játszották el. Természetesen a viadalban a tavasz került ki győztesen, a tél pedig szégyenében elbujdosott. A legtöbb népszokást a farsangi időszak végén, a farsang "farkán" tartották - azaz - farsangvasárnap, farsanghétfőn és húshagyókedden. Ilyenkor maskarába bújt emberek jártak házról házra, adományokat gyűjtöttek, köszöntőket mondtak, mellyel az esztendő bőséges termését az emberek jövőbeli sikereit hivatottak megjósolni. A lakodalmak időszaka is a farsang idejére esett. Ennek oka az volt, hogy különös mágikus kapcsolatot képzeltek az egybekelő ifjú pár és az ébredő természet között. A felnőttek, gyerekek, asszonyok, lányok, férfiak sokszor külön-külön farsangoltak. A farsang gondolatköre a házasság témája körül forgott. Szokás volt például azokat a lányokat, akik a farsang végén pártában maradtak, kicsúfolni.
Általános volt a tánc és a bálozás szinte minden faluban. Ismertek a farsangi napok jellegzetes táji megnevezései is, úgymint a farsangvasárnapot megelőző kövér- vagy zabálócsütörtök, mely elnevezés onnan származik, hogy ilyenkor kezdték meg a farsangi ételek készítését. A farsang utolsó napját jelölő húshagyókedd elnevezés is a hús elhagyását, a böjt kezdetét jelzi. Amikor elérkezett húshagyó éjféle, megkondult a harang, jelezve, hogy vége a farsangnak. Abbahagyták a mulatozást. A bíró letette a vonót vagy dudát, mert "begyött a böjt." Másnap a hamvazó- vagy böjtfogadószerda, már a hosszú böjt megkezdésének első napja. Ismert volt még a szerdát követő csonkacsütörtök elnevezés is, mely onnan ered, hogy ezen a napon még el lehetett fogyasztani a maradékot. A hívő katolikusok ettől a naptól kezdve húsvét vasárnapjáig nem ettek húst és zsíros ételeket. Ebben a negyven napban az egyház azért tiltotta a vigadalmat, még a lakodalmat is, hogy az emberek teljesen megtisztult testtel és lélekkel várják a közelgő keresztény ünnepet, a húsvétot.
Hogy valójában mit is fogyasztottak a régi farsangi lakomákon, hogy voltak-e kizárólag erre az ünnepre készített ételek - sajnos nem sok ismeret áll rendelkezésünkre. Az biztos, hogy sokat és sokfélét ettek, hiszen a sok-sok étel fogyasztásától a következő év bőségét remélték. Az is biztos, hogy a farsang jellegzetes étele a fánk, amelynek mágikus erőt tulajdonítottak. Ismert a szalagos változata, ez az eredeti farsangi fánk, továbbá a rózsafánk, a forgácsfánk, más néven csöröge, és a cseh fánk, más néven talkedli vagy kőttes fánk, csak hogy néhányat említsünk. Ugyancsak kedvelt étel ilyenkor a rétes, mely a Bács megyei Topolyán akkor hozott szerencsét, ha jól nyúlt.

 

Szolgáljon most ennek megfelelően két recept:
- egy könnyen elkészíthető rétes,
- egy hagyományos forgácsfánk.

 

 

Manapság már a rétes nyújtásáról csak nagymamáink elbeszélései alapján hallhatunk, hiszen felgyorsult világunkban - mondják sokan - erre egyáltalán nincs idő. Pedig állítólag úgy jó a rétes, ha nyújtják. Íme egy recept, mely nem igényel hosszú időt, sok fáradságot és még nyújtani sem kell. Lehet ugyan, hogy nem fog szerencsét hozni, de hogy nagyon finom, az biztos.

 

 

network.hu

Rétestészta

 

Hozzávalók:

35 dkg liszt,
5 dkg zsír,
1 egész tojás,
pici só,
1 pohár tejföl

Ezt összeállítjuk, hólyagosra verjük, 8 cipóra osztjuk. Addig marad a táblán még a zsírt ki nem keverem.

20 dkg zsírt, 1 ekanál liszttel habosra keverek. A kis cipókat kistányér nagyságúra nyújtom és egymás tetejére rakva 7-et habos zsírral megkenek, az utolsót nem kell megkenni, hanem ruhával letakarni és egy órán át pihentetni. Utána kinyújtjuk és különböző töltelékkel töltjük.

 

 

Túrós rétes

35 dkg sovány túró, 5 dkg vaj, 10 dkg porcukor, 2 dkg mazsola, 1 dkg gríz, 1 citrom, 2 tojás, 1,5 dl tejföl.
Egy keverőtálban jól elkeverem a vajat a porcukorral és a tojássárgájával, amit reszelt citromhéjjal ízesítek. Hozzákeverem a grízt, az áttört túrót, a tejfölt, a beáztatott mazsolát és a porcukorral kemény habbá vert fehérjét. Könnyedén összekeverem és az előkészített réteslapokat ezzel a töltelékkel töltöm meg

network.hu

 

 

Mákos rétes

 

 

30 dkg darált mák, 20 dkg porcukor, 25 dkg alma, 5 dkg vaj, 3 dkg mazsola, 1 citrom, 2,5 dl tej
A tejet kevés cukorral és reszelt citromhéjjal ízesítve felfőzöm. Beleteszem az őrölt mákot és simára keverem. Beleteszem a mazsolát és hűlni hagyom. Az almákat meghámozom, lereszelem és kinyomkodom, majd a mákos töltelékhez adom. Ezzel a töltelékkel töltöm meg a lapokat.

 

 

 

Diós rétes

 

 

15 dkg őrölt dió, 15 dkg cukor, 2 ek. tejszín.
Az őrölt diót elkeverem a cukorral és a tejszínnel. Ezzel a töltelékkel megtöltöm az előkészített réteslapokat, feltekerem őket és a szokásos módom megsütöm

 

 

A Fánk története:

 

 

"Az eset úgy kezdődött, hogy egy bizonyos Krapfen nevű pék elhalálozván, műhelyét özvegye vezette tovább. Nem volt könnyű az élete özvegy Krapfenénak, mindazonáltal továbbra is az ő pékségéből került ki a legfehérebb, legfinomabb kenyér, a város legtávolabbi részéből is elzarándokoltak érte az emberek. Ám egy napon valami okból a kenyér nem készült el idejében. A vásárlók közül ki üres kézzel, bosszúsan ment el, ki türelmetlenül várt, s cifrákat mondott....., mígnem a pékné végképp kijött a sodrából, és egy darab kenyértésztát, amit éppen a kezében tartott, valakinek a fejéhez akarta vágni. Szerencsére rosszul célzott és a tészta nem az illető képén csattant, hanem a kályhán lévő lábasba pottyant, amelyben zsír forrdogált. A váratlan következmény az lett, hogy a célját tévesztett tészta néhány perc alatt szép aranysárgára sült, s a véletlen jóvoltából megszületett az első fánk, amit a bécsiek azóta is Krapfennak neveznek."
(Részlet Halász Zoltán Mesélő szakácskönyvéből)

 

network.hu

Farsangi fánk

 

Hozzávalók:

50 dkg rétesliszt,
3 dkg élesztő, tej,
4 tojássárgája,
10 dkg vaj,
10dkg cukor,
1 vaníliás cukor,
egy csipet só,
a sütéshez bőven olaj,
tetejére porcukor,
hozzá forró, híg barackíz (esetleg rummal ízesítve

 

Elkeverünk egy bögre langyos tejet két deka cukorral és belemorzsoljuk az élesztőt. Ha már szépen feljött, összedolgozzuk a langyos liszttel, a tojássárgákkal, a cukorral, a vaníliáscukorral, csipetnyi sóval meg annyi tejjel, hogy közepesen kemény kelt tésztát kapjunk, végül beledolgozzuk az olvasztott vajat ( a tej mennyisége a list minőségétől függ. Lehetőleg egyirányba kezünkkel verjük, amíg szép szálas hólyagos nem lett a tészta. Letakarva, langyos helyen a duplájára kelesztjük, majd kilisztezett deszkára ujjnyi vastagra széthúzzuk. Lisztbe mártogatva fánkszaggatóval vagy széles szájú pohárral nagy fánkokat szúrunk ki belőle és letakarva, langyos helyen még 10 percig kelesztjük. A szaggatás során leesett darabokat gyors mozdulatokkal összedolgozzuk, de nem fánkot készítünk belőle hanem rudakká sodorjuk és fonatokat alakítunk ki belőle, úgy sütjük ki az olajban. Ezután úgy tesszük olajba a fánkokat, hogy felső felük alulra kerüljön és ujjunkal a közepüket kissé benyomjuk. Egyik oldalukat fedő alatt kis lángon sütjük, majd megfordítva az olajban fedő nélkül erős lángon folytatjuk a sütést, így szép “szalagos” lesz a fánk. Alaposan lecsepegtetjük a tálra, tetejét porcukorral meghintjük, kevés rummal ízesített baracklekvárt rakunk a közepébe.

 

network.hu

Csörögefánk

 

Hozzávalók:

35 dkg rétesliszt,
5 tojássárgája,
1 kiskanál porcukor,
1 csipet só,
egy kevés tejfel;

a sütéshez olaj,

a tálaláshoz porcukor és barackíz

A lisztet összegyúrjuk a tojásokkal, egy csipet sóval és annyi tejföllel, hogy rugalmas tésztát kapjunk. 16 gombócot formázunk belőle és letakarva 1 óráig pihentetjük. Ezután késfok vastagságú kerek lapokká nyújtjuk, közepüket derelyemetszővel vagy késsel párhuzamosan egycentis közökkel bevagdosunk úgy, hogy a tészta széle egyben maradjon. Ezeket a belső “szalagokat” újjunkkal felhúzzuk, összebogozzuk és így tesszük bő, forró olajba. Szép pirosra sütjük, alaposan lecsepegtetjük és porcukorral, barackízzel tálaljuk.

network.hu

 

Rózsafánk

 

Hozzávalók: ugyanaz, mint a csörögefánkhoz.

Az elkészített tésztát késfok vastagságúra nyújtjuk, és háromféle, cakkos szélű pogácsaszaggatóval korongokat vágunk ki belőle.( Ha nincs cakkos szélű kiszúrónk simával is kiszaggathatjuk és késsel becakkozzuk a szélét.) A háromféle tésztát egymásra fektetjük, alulra a legnagyobbat, rá a közepes, felülre pedig a legkisebb kerüljön. Közepüket mutatóujjunkkal összenyomjuk és úgy tesszük bő, forró olajba, hogy a legkisebb kerüljön alulra. Ha az alsó fele megpirult, megfordítjuk, másik felét is megsütjük. Alaposan lecsepegtetjük, úgy tesszük a tálra, hogy a legnagyobb korong legyen alul, így sülés közben virágot formáz, a közepébe, - amelyet ujjunkkal benyomtunk – egy mokkáskanálnyi sűrű barackízt töltünk.

network.hu

Sül a fánk

Serceg a zsír,
sül a fánk.
Fényessárga serpenyőből
ragyog ránk.



Illatozik,
nő, dagad,
az orrunkat csiklandozó
jó falat.



Már a tálon
a sok fánk,
Fehér cukorfelhő alól
nevet ránk.



Ránk nevet
és integet.
Itt a farsang, vidám farsang,
gyerekek.

Osváth Erzsébet

 

network.hu

Farsangi csemege

 

Minden évben farsang-tájon
fánk díszeleg szép nagy tálon.
Aranyló fánk sok lekvárral,
s némelyiken csokimázzal.

 

Versenyezzünk fánkevésben
ebben a zord, hideg télben!
Tömjük tele jól hasunkat,
az se baj, ha egy se marad.

 

Majd süt nagyi holnap újra,
Ne gondolj hát most még búra!
Örülj, hogy így farsang-tájon
fánk díszeleg sok nagy tálon!

 

Tali Gitta

network.hu

Címkék:

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Prohászka Béláné üzente 11 éve

Megint kitettél magadért. Gratulálok, miket nem találsz!!!
a fűánkok láttán meg azonnal éhes lettem.
Köszi a recepteket!!!!

Válasz

Nagy Ági üzente 11 éve

Nagyon jó áttekintést olvashattam a farsangi szokásokról, és receptek is íncsiklandozóak.Majd ezek közül választok, melyiket is süssük meg a gyerekekkel az oviban.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 11 éve

Köszike ez nagyon jó összeéllítás volt ,én is elmentem a recepteket.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 11 éve

Én ugy szintén.Nagyon örültem neki,de még nem válaszoltál a kisherceg holétéröl Tücsi

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 11 éve

Köszönöm a tájékoztatót, a recepteket mentettem.

Válasz

Bernáth Ilona üzente 11 éve

Köszi...

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 11 éve

Köszi, nagyon "ízletes" összeállítás!

Válasz

Becsei Ferencné üzente 11 éve

Köszi a szép farsangi tájékoztatót.

Válasz

Kováts Lajosné üzente 11 éve

Zsóka! Köszönöm a ragyogó és kimerítő összeállítást. Nagyon jó volt. Sokat tudtam meg belőle. Ennyire részletesen
nem ismertem. Köszönöm.
Nagyon jó, hogy elküldted a fánkok és a rétesek receptjét.
Köszönjük.
Én is szeretnék pár mondat erejéig hozzáfüzni valamit.



Farsang.
Vizkereszttől hamvazószerdáig tartó időszak, a bálok mulatságok ideje.Először bajor-osztrák irásos emlékekben örökítették meg (1283.) Magyarországon német hatásra már a középkorban elterjedt ez a népszokás (királyi udvarban városon és falun is.) Leg jellemzőbb eseményei: az álarcos, maskarás alakoskodás, ( pl, busójárás) a farsangtemetés, a farsangi bál amelyet a farsang három utolsó napján rendeznek meg.

Válasz

Rné Magdi üzente 11 éve

Itt farsang áll a bál......
Köszi nagyon jó!

Válasz

További hozzászólások 

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu