Az idő egyre morcosabb, és úgy tűnik, menthetetlenül beköszönt a tél.
A tél kezdete az advent kezdetét is jelzi. Az advent a várakozást, a bűnbánást jelent, felkészülést Jézus születésének ünnepére.

Mit is jelent az "Ádvent" szó?

Az advent szó jelentése eljövetel (a latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „Úr eljövetele”).

Mikor tartjuk az Ádventet?

Ádvent - egyben az egyházi év - a Szent András ünnepéhez (nov. 30.) legközelebb eső vasárnappal, illetve annak előestéjével kezdődik. Négy hétből áll, a negyedik többnyire csonka. A liturgikus szín: viola (kivéve Ádvent III. vasárnapján, amikor szabad rózsaszínt használni). December 17-től már a közvetlen karácsonyi előkészület jeles napjait tartjuk.


Szokás volt az adventi házikó készítése, ami kartonlapból készült, és annyi ablaka volt, ahány napból állt az advent. Minden napon kinyithattunk egy újabb ablakot, ahol egy-egy bibliai idézet volt található. Ebből már csak az adventi naptár maradt meg, ahol az ablakok csokit rejtenek.


Az adventi naptár kitalálója

Adventi naptár már hetekkel karácsony előtt mindenfelé vásárolhatunk. A préselt ajtócskák mögött kis csokoládé-meglepetések várnak a kíváncsi "édesszájúakra". Más adventi naptárak fából készült kis dobozokból állnak, vagy hosszú ajándékcsomagokból. De mindig 24 ajtócska, 24 zacskó vagy csomagocska van a naptárban, hogy december minden napjára jusson egy ajándék szentestéig.

Ezt a szép szokást egy édesanya találta ki. Rosszul esett neki, hogy kisfia minden este azzal a kérdéssel nyaggatta: "Hányat kell még aludnunk, hogy megjöjjön a Jézuska?" Egy nap fogott egy kartont, huszonnégy mezőre osztotta, mindegyikre rátűzött egy bonbont. Kisfia mindennap lecsippenthetett egyet. A kisfiúból idővel felnőtt lett.

Eszébe jutott egyszer az édesanyja naptára. Úgy gondolta, hogy más gyerekeknek is örömet szerezhetne vele, és ezért elhatározta, hogy adventi naptárakat készít és árusít. Nagy sikere lett. Nemsokára gyárak sora foglalkozott adventi naptárak készítésével. Gerhard Lang, az adventi naptárak atyja 1974-ben hunyt el Münchenben, igen idős korában.

Adventi ház

Ádventi házunk van, sokablakos.
Minden este nyitunk egy ablakot.
Benn melegen kis fehér gyertya lángol,
és árad a fény minden ablakából.
Kis ablakokkal versenyt fénylenek
csodába bámuló gyermekszemek.

Ablaktábláin biztató írás:
eljő a mennyekből a Messiás.
S a nevét nevezik Csodálatosnak.
És fölemeli, akit megtaposnak.
És a békesség Fejedelme lesz:
szabadulást hoz, életet szerez.

Telnek a percek, múlnak a napok,
sorra kinyílnak mind az ablakok.
Ahány kis ablak, annyi szent ígéret.
Hívnak, biztatnak, csudákat beszélnek.
Mi áhítattal álljuk mind körül.
A ház sugárzik, és a szív örül.

Fehér falára festve sok gyerek.
Mind Betlehem felé igyekszenek.
Havas fenyő közt, ki gyalog, ki szánon,
kéz a kézbe', hogy kis kezük ne fázzon.
Sietve mennek mint a pásztorok.
Piros orcájuk bízva mosolyog.

De én egy másikat is ismerek.
Nem ilyen derűs, nem ilyen meleg.
Van-e gondom sok sötét ablakára?
Hiszen itt a karácsony nemsokára.
Nyitom-e sorra mindenegy napon
Krisztusra váró lélekablakom?

Mert az a lelkem is: ádventi ház.
És ha elalszik, hogyha nem vigyáz,
olyan sötét lesz majd karácsony-estén,
a fényt, vigaszt hiába is keresném.
Ha majd minden szem, minden szív ragyog,
akkor siratnám, hogy sötét vagyok.

Sötét lelkemen sötét ablakok,
táruljatok, örömre nyíljatok!
Ne legyen egy se zord, ne egy se zárva.
Ragyogjon mind a Messiásra várva!
Sötét ádventi ház, sokablakos!
Minden este nyíljék egy ablakod!
Szabolcsi Erzsébet

Az adventi koszorú hagyománya


Másik szokás az adventi koszorú készítése Az adventi koszorú elkészítésének divatja csupán a XIX. században jött divatba, azonban már a pogány korban is léteztek hasonló ünnepi díszek. Magyalt, fagyöngyöt és örökzöld növényeket használtak az ajtók díszeként. Európában először Johann Hinrich Wichern, az evangélikus szeretetszolgálat elindítója készítette. Az általa alapított szeretetotthonban egy gyertyákkal díszített csillár segítségével jelezte az árvaház gyermekei számára az ünnepig hátralévő időt. Fából készült koszorút készítettek, amelyre 23 gyertya került, ebből négy nagyobb a vasárnapokat, a 19 kisebb a hétköznapokat szimbolizálta. Manapság már csak négy gyertyát szokás a koszorúra tenni.

Az észak-német területet követően hamarosan Ausztriában is meggyulladtak az első gyertyák. Ma már szerte a világon az ünnep népszerű kellékévé vált az adventi koszorú, s a vasárnapi gyertyagyújtás fokozza a várakozás örömét.


Az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe katolikus körökben egy rózsaszín kivételével lila.
A gyertyákat vasárnaponként gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor.

Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, szeretet, öröm. Egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre (vagy közösségre) is utalnak:

Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit);

zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény);

Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet);

Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya).

Advent növényei

Sok családban már advent első vasárnapján megkezdődik a karácsonyi készülődés, hiszen karácsonyig alig néhány hét van hátra. Ünnepi hangulatot teremthetünk, ha adventi koszorúval díszítjük a lakást.
Az adventi koszorú története nem olyan régi, mint gondolnánk. Az ötlet XIX. századi, egy Johann Heinrich Wichern nevezetű német protestáns lelkésztől származik, aki úgy próbálta karácsonyig múlatni az időt, hogy minden egyes istentiszteleten újabb és újabb gyertyát tűzött a csillárkoszorúba, karácsonyig összesen huszonnégyet. A szokás hamar elterjedt, de a gyertyák száma mára négyre redukálódott.

Pár évtizede szemfüles kertészek újítást vezettek be, így a koszorúk megjelentek az ajtókon és ablakokon is.

Adventi koszorút mi magunk is készíthetünk, nem kell beérnünk a bolti "műanyag" változattal. A lényeg, hogy természetes anyagokat, illetve növényeket használjunk. A koszorún három szín dominál: a zöld, amely a termést, a piros, amely az életet, és a sárga vagy az arany, amely a fényt szimbolizálja.

A valódi adventi koszorú alapja örökzöld fa, hajlékony vessző, természetes anyag, melyet mohával, fenyővel egészítenek ki. Többnyire piros szalaggal díszítik, de megjelenik rajta az arany, ezüst, illetve a telet, havat idéző fehér hószórás. Szinte kötelezően szerepel még a toboz, a makk, a mákgubó, egyéb száraz termések, ízlés szerint

Ha megvesszük a mohából, cirokból vagy szalmából készült koszorúalapot, akkor már csak a díszítéssel kell foglalkoznunk.

Zöld

Mikor elmegyünk beszerezni a család fenyőfáját, gyűjtsünk be néhány ágat és dróttal vagy zöld színű cérnával erősítsük az alapra. Használhatunk más örökzöld növényt is, így például magyalt vagy a több szempontból is aktuális fagyöngyöt.
De körbenézhetünk az otthoni fűszerek között is, a babérlevél kellemes illatot kölcsönözhet a koszorúnak. A tiszafával azért vigyázzunk, mert bár rendkívül dekoratív növény, de a piros bogyóján kívül minden része mérgező.

Piros

Piros színű hozzávalókból bőséges a választék. Kezdjük rögtön az almával. Kis méretű almát használjunk. A felhasznált négy alma lesz a gyertyatartó, melyekbe a szár eltávolítása után könnyedén beleszúrhatjuk a gyertyákat.
A csipkebogyó begyűjtésének is elérkezett az ideje, a piros bogyók szintén díszítő célt szolgálnak. Ha túl sok csipkebogyót gyűjtöttünk volna, az sem probléma, egyéb felhasználási lehetőségei is ismertek. Felhasználhatjuk a madárbirs termését is.

Sárga

Most jöhetnek a sárgás levelű örökzöldek. Elővehetjük a tavalyról megmaradt fenyőtobozokat. Egzotikussá tehetjük a koszorút, ha fahéjjal, szárított narancs- vagy citromkarikával díszítjük. Néhány szegfűszeget is beleszúrhatunk az alapba, így lesz igazi az illatkavalkád.

A gyertyák kiválasztásának arra figyeljünk, hogy színben és illatban harmonizáljanak a többi dísszel. A méhviasz alapú gyertyák a karácsonyi sütemények illatát idézik. A meggyújtott gyertyák meleg fénye adja meg a koszorú ünnepi hangulatát.