“Egyetlen energiaforrás sem bocsát ki annyi fényt, amennyit néha egy kis kötet sugározni tud magából,

és az elektromos áramnak soha nem lesz annyi energiája, mint amennyi elektromosság az írott szóba belefér.”

/Stefan Zweig/

"Nem lesz annak többet unalmas órája, kit érdekel a könyvtár ezernyi csodája."

Könyvekről szólni egy kicsit mindig annyi, mint magunkról beszélni. (Babits Mihály)

“A legjobb könyveket félig-meddig az olvasók írják. ” (Voltaire)

"A könyvet mindig ketten alkotják :az író, aki írta, és az az olvasó, aki olvassa."
(Kosztolányi Dezső)

“A könyvek hideg, de biztos barátok.”
(Victor Hugo A nyomorultak)

“A könyv az az embernek , ami szárny a madárnak. ” (Bonus)

“A könyvek nem teszik az embert jóvá vagy rosszá, de jobbá vagy rosszabbá igen. ” (Jean Paul)

“A könyvekkel való érintkezés előkészület az emberekkel való érintkezéshez. ” (Karamzin)

“A könyvbarát megválogatja könyveit, a könyvbolond felhalmozza. ” (Nodier)

“A könyv ajándékozása vázánál, pohárnál jobban megrögzíti a baráti érzést, mert emelkedettséget fűz a barátság fogalmához. ” (Humboldt)

“A könyvekkel úgy vagyunk mi, mint az emberekkel. Sokkal kötünk ismeretséget, de közülük csak kevés lesz a barátunk. ” (Feuerbach)

"Egyes könyvek arra valók, hogy megkóstoljuk, mások hogy lenyeljük, és néhány arra, hogy megrágjuk s megemésszük."
(Francis Bacon)

"Azt szeretném tudni - mormolta maga elé -, mi is van egy ilyen könyvben, amíg csukva van. Természetesen betűk vannak benne, melyeket papírra nyomtattak, de mégis valaminek kell még lennie benne, mert ha kinyitom, egyszerre előttem áll egy egész történet. Személyek bukkannak fel, akiket még nem ismerek, mindenféle kalandok, tettek és harcok fordulnak elő - és néha tengeri viharok játszódnak le, vagy az ember idegen országokat és városokat lát. Ez mind benne van ugyanis valahogyan a könyvekben. El kell olvasni, hogy átélhessük, ez világos. De belül mindez már előre megvan. Szeretném tudni, hogyan."

Mik a csillagos ég minden csodái egy könyvtárhoz képest!

Nem azok szeretik igazán a könyveket, akik érintetlenül örzik őket otthon a szekrényeikben, hanem azok, akik éjjel.nappal kezükben forgatják.

Nem nevezhető gazdagságnak ami elveszíthető. Csak eszednek és lelkednek olvasás útján nyert kincse jeleni az igazi gazdagságot, mert nem vész el, és nem hagy el soha.

“A szél is lapozza a könyvet, mégse tud olvasni. ” (Jules Renard)

“A könyv: nagyítóüveg. Az olvasók általuk önmaguk olvasóivá válnak. ” (Proust)

“Szoba könyv nélkül olyan, mint test lélek nélkül. ” (Cicero)

Óh ne mondjátok azt, hogy a Könyv ma nem kell,
hogy a Könyvnél több az Élet és az Ember:
mert a Könyv is Élet, és él, mint az ember -
így él: emberben könyv, s a Könyvben az Ember.

Tudom én, hogy ülj bár autód volánja
mögött, vagy a gyár köt, rabként, vagy a bánya -
mostoha vagy édes: az Élet leánya
lelked, s csak a forró Cselekvést kívánja.

De jaj, a Cselekvés! jaj, a híres Élet.

Próbáltuk eléggé, láthattuk, mivé lett?
Csatatér a világ, s minden csuromvér lett,
mióta az Írást legyőzte az Élet.

És azt se mondjátok, hogy elég a könyv már,
hogy sok is az írás, s elborít e könyv-ár,
s alacsony lármával tellik ma a könyvtár,
ami volt szent kincsek csarnoka, és mentsvár!

Mert a Könyv is élet, nem hideg kincs az se;
s mint az emberkertben, nem hiányzik gaz se:
de a gaz is trágya, ne bánjátok azt se!
Csak a Holnap tudja, jó volt-e vagy rossz-e?

Babits Mihály: Ritmus a könyvről, részlet