MAGYAR ZARÁNDOKOK RÓMÁBAN

Az Egyház szíve Rómában dobog. Nemcsak a pápa tiszteletére írt magyar himnusz énekli meg, hanem Szent István ország-és-egyházalapító szervezőmunkálkodása óta nemzetünk tudatosan építette történelmébe, mégpedig a római zarándoklatok által. Elsőszent királyunk, magát a kereszténység mellett elkötelezve, két zarándokutat épített magyarjai számára. Az egyik a Szentföldre vezetett, a Szent Városba, Jeruzsálembe, ahol a Megváltó mindnyájunkért életét adta, a hosszú zarándoklatút közepén Bizáncban zarándokszállást építtetett; a másik az Örök Városba, Rómába, és itt is félúton, Ravennában, zarándokszállást építtetett. Ravenna Szent István korában fontos tartózkodási hely volt, így a Szentkoronát küldő II. Szilveszteré is. A Szent Királya magyarok számára építtetett zarándokháza nem a Lateráni-bazilika mellett volt, hanem Szent Péter sírja közelében.
A Szent Péter-bazilika altemploma VI. Pál pápa sírja mögött őrzi a Magyarok Nagyasszonya-kápolnát. Lékai László bíboros ajándéknak tudta e kápolna megvalósulását, amelynek szentélyében a Nagyboldogasszony a kereszténységre térő magyarok pátrónájaként mutatkozik meg, míg a hívek befogadására szolgáló térben a magyar szentek veszik körül a mindenkor ide zarándokló híveket.
A Lateráni-bazilikában Fraknói Vilmos, a neves egyháztörténész, emléket állít annak, hogy II. Szilveszter pápa a Szentkoronát ország­alapító királyunknak küldte.
Róma templomai közül Magyarországot négy szentély idézi. Az első a Santo Stefano Rotondo, mely neves bíboros-prímásaink címtemploma volt, így a mártír sorsú Mindszenty Józsefé is. Történelmi emlékhely is ez, benne temették el Lászai János (1448-1523) kanonokot a Szent Péter-bazilika magyar gyóntatóját, aki erdélyi kanonok, a gyulafehérvári székesegyház szép reneszánsz kápolnájának építtetője volt, és Rómát mindannyiunk közös anyjának vallotta.
A másik templom, mely Magyarország emlékét őrzi, a Caracalla termáihoz közel lévő S. Balbina. Ez főpásztorunk címtemploma. Ebben a templomban temették el Báncsa nembéli Istvánt, az első magyar bíborost, aki Avignonból Rómába utazva, Viterbóban halt meg. Kortársa volt egy bizonyos Pál püspök, aki ugyancsak magyar származású volt, és ide temetkezett.
A harmadik templom, amelyet a magyar nép szívébe zárt, az előbbi templomtól nem messze lévő Nagy Szent Gergely-templom, Serédi Jusztinián címtemploma. A szép templom mai vonzóereje Kalkuttai Boldog Teréz anya nővéreinek karitatív jelenléte.
És a negyedik római templom a falakon kívüli Szent Teréz-templom, mely a nehéz közelmúlt két prímásának, Lékai Lászlónak és Paskai Lászlónak címtemploma volt.
A magyar zarándokok emlékét őrzik a nagy szerzetesközpontok: a generaliciák, főként a bencéseké az Aventinus dombján, az Anselmianum, több magyar prímás emlékét őrzi, így főként két bencését, Vaszary Kolosét és Serédi Jusztiniánét.