Szép,tiszta szavakat adj a szánkba Uram!

A világból szinte kihúnyt a szó fénye.

Minden csupa madárzsibogás,

Minden csupa majommakogás,

Csak az indulatokat, az akaratokat mondja.

A Logosz fényét, teremtő  erejét elveszítettük,

Mely, ha jó talajba hullik, virágba szökken.

Segíts, hogy ne szennyezze be szitok

Vagy olcsó fecsegés a szájunk,

Hanem  a Te élő Szavaidat monjuk.

Olyan szavakat, melyeket

A hallgatásban tisztára mostunk,

S úgy tudjuk egymásnak adni őket,

Mint valami kincset, melyet

A szív benső csendjéből fejtünk ki,

Lelkünk mélyéről hozunk felszinre.