Kis türelmet...
14 éve | 0 hozzászólás
14 éve | 0 hozzászólás
Egy öreg indián dala
Nem érdekel miből élsz.
Azt akarom tudni, mire vágysz és
És hogy szembe mersz-e nézni vágyaiddal.
Nem érdekel hány éves vagy.
Azt akarom tudni, megkockáztatod-e,
hogy őrültnek tűnj szerelmeidért, álmaidért,
és azért a kalandért, hogy életben vagy.
Nem érdekel, milyen bolygók keringenek holdad körül.
Azt akarom tudni, hogy elérted-e már fájdalmaid középpontját,
hogy megnyitottak-e már az élet csalódásai,
hogy összezsugorodtál és bezárkóztál e a félelemtől,
hogy érhet-e még fájdalom.
14 éve | 0 hozzászólás
"Tudtad, hogy léteznek lelki fertőzések?
A legsúlyosabbak közül az egyik a "Mi lesz ha",
a másik pedig a " Bárcsak "gondolatokkal függ össze.
Ezek a gondolatok ikertestvérek, hasonlítanak egymásra, de nem ugyanazok. Mindkettőből hiányzik a hit látása.
A " Mi lesz ha " a jövőbe néz, és aggódik.
A " Bárcsak " a múltba tekint vissza, és panaszkodik amiatt, amit Isten adott.
Az első következménye az aggodalom, a
másodiké pedig a harag."
-Linda Dillow-
14 éve | 0 hozzászólás
Babits Mihály Dal az esztergomi bazilikáról
Épen olyanok mint otthoni dombjaim:
alattam, fölöttem egy kis darab enyim.
Távolabb a város, és túlnan látszik a
szemközti dombról a komoly bazilika.
Hoc erat in votis... S ne jutna legalább
a jóknak annyi föld, hol megállhat a láb
nyugodtan és bölcsen, s kinyúlhat égig a
lélek, mint dómjával ott a bazilika?
Rossz föld, de megterem itt legalább a csend
virága, nyugtató lótuszom, s odalent
kertem az egész táj, hol óriás csiga
kétszarvú dómjával e bölcs bazilika.
14 éve | 0 hozzászólás
Szeretet
Láttam a szeretetet. Láttam.
Rózsák közt járni a nyárban,
Aranygyűrűjére nap nevetett,
S olyan szép volt a szeretet.
Aztán láttam a szeretetet útközben.
Nehéz terhet vett fel. Mások terhét.
Játszó kisgyerekhez hajolt le.
S meglepett, hogy egyre szebb lesz.
Ott is találkoztam vele,
Ahol hull a fák sárga levele.
Betegségben, ínségben, szenvedésben.
Mindenütt boldog szolgálatra készen.
És láttam a fekete, fényvesztett napon.
Hordozta a keresztet,
Mert már barátja veszélybe tévedt.
14 éve | 0 hozzászólás
Sürgős üzenet a Szűzanyától.. (kérünk mindenkit olvassa el)
Posted on augusztus 23, 2010
(Kérünk minden testvért az Úrban segitsen terjeszteni ezt az üzenetet minden eszközzel Köszönjük)
Fénylánc Kérem küldjétek ezt tovább és tovább és tovább…hadd olvassa minden szem és terjessze minden kéz a világon. Ez a világító összeköttetés ugyanabban a pillanatban nagyon fontos. Igazán!!!
Szűz Máriának Jézus Anyjának nagyon sürgős kérése jutott el hozzám, hogy egy napon, egy órában, ugyanabban a percben rózsafüzér-imában fogjunk össze az emberek és a bolygónk megmentéséért.
14 éve | 0 hozzászólás
Imádság nagy szükség idején
Királyok 2. könyve 4,38-41
Add meg, ó Uram, hogy kiálljam a próbát,
a szenvedést elhordozzam,
a várakozásban türelmes legyek,
a betegségben a bátorságom ne veszítsem el,
az egyedüllétben ne legyek keserűvé,
a szükségben a reményt soha ne adjam fel.
Te változtasd a rosszat jóvá,
a szomorúságot örömmé,
a sírást nevetéssé,
a hanyatló bátorságot új reménnyé,
a csalódást hitté.
Így az emberek megláthatják,
hogy én a Te gyermeked vagyok,
Te pedig az én Atyám vagy.
14 éve | 0 hozzászólás
14 éve | 0 hozzászólás
Élned kell, hogy tanulj a hibádból,
Megtudd ki támogat és ki vádol.
Hogy érezz a szíveddel gyűlölj, vagy szeress,
Hogy ellenséget láss, hogy szereteteket temess.
Az élet útja rögös, vigyázz ne tévedj el!
Ha százszor elbuksz is, élned kell!
Élned kell, hogy szenvedj, hogy hullasd könnyedet
Még csak nem is érted miért, hiába lapozol könyveket
El kell buknod, csak hogy újra felállj ismét
Hogy megmutasd, a meleg szív is mindent kivéd.
Jeges kéz markolja szíved, de ha nem is hiszed el,
Ki kell bírnod és élned kell!
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
AGGÓDÓ SZÍV
14 éve | 0 hozzászólás
Az aggodalom olyan, mint a hintaszék
Csak indulsz, de az út végére sosem érsz
S míg a hintaszékben legalább tiéd a nyugalom
Addig békéd elvész, szorítja az aggodalom
Hiába félted a gyermeked, hogy rossz útra lép
Nem aggodalmad óvja az útkereszteződést
Remegő kézzel engeded el az útrakelőt
Pedig nem a félelmed mi megvédi őt
Aggódva nézed a viharfelhőket
Pedig az nem védi meg óvó tetődet
Hiába kerülöd így az ördög tüzét
Az aggodalom nem olt, csak belűről tép
Az aggodalom szilánkjai összerakódnak
A ma terhével egységet alkotnak
S kész lesz egy olyan hatalmas teher
Amelyet szíved már nem bírhat el
Nem tudod mit hoz a jövő, mi az, mit kapsz
Hisz emberi léted erre nem adhat választ
S ha aggódsz, mert azt féled, rossz lesz élted
Csak azért lehet, mert kevés a hited
Legyen előtted Péter példája
Az aggodalom őt is megtalálta
Amint a vízen hitét kezdte feledni
Tanító példaként elkezdett süllyedni
Isten igéje válaszol neked
Megnyugtat téged, ha hűen figyeled
Azt mondja ne aggódj a holnapért
A holnap majd aggódik magáért
Az égi madarak sem vetnek, aratnak
Mégis az Úr kegyelmében laknak
A mezei liliomok sem varrnak ruhákat
Az Úr akaratából mégis pompáznak
Ne akarj már akkor átkelni a hídon
Amikor még nem is tudsz a folyóról
S ha már látod a folyót, akkor se félj
Isten szárnyakat adna, ha leesnél
Hited legyen ernyő, de ne te döntsd el
Hogy esőtől vagy naptól védjen
Isten teremtette az esőt és a napot
Áldásként adja neked mit alkotott
Életünk minden holnapja előbb Istennel találkozik
Tudd, hogy az Úr szeret téged, ne aggódjon a szív
Hidd, hogy az utadat mindig a béke vigyázza
Melyen a pásztor elöl megy, s a bárányok utána.
Címkék: vers
Tovább