Jézus  így  tanított  az  utolsó  vacsorán:  "Az  az  én  parancsom,  hogy
  szeressétek egymást,  amint  én  szerettelek  titeket!  Nagyobb  szeretete
  senkinek sincs annál, mint annak, aki életét adja barátaiért. Ti  barátaim
  vagytok, ha  megteszitek, amit  parancsolok nektek.  Nem mondalak  titeket
  többé szolgának, mert  a szolga nem  tudja, mit tesz  az ura.  Barátaimnak
  mondalak benneteket, mert mindazt,  amit hallottam Atyámtól, tudtul  adtam
  nektek.

  Istenünk, újíts meg bennünket! Ragyogtasd ránk orcádat, hogy

megszabaduljunk! (Zsolt 80,4)

 

Régiségkereskedőként mindig lázba jövök, ha egy régi értékes tárgyat
megpróbálok a korábbi állapotába visszaállítani, és használati értékét
visszaadni. Némelyik csak egy alapos tisztítást igényel, vagy egy
igényes polírozás után újra életre kelthető; de van, amelyik repedezett
és törött, nagyobb javításra van szüksége. Amikor sikerül
helyreállítani egy értékes darabot, mindig arra gondolok, mennyire
örülhet Isten, miközben a mi megújításunkat végzi.

Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha
szeretitek egymást. (Jn 13,35)

 

 

A lelkészünknek el kellett utaznia, így ma a helyi középiskola
zenetanára prédikált. Az "ötödik szólamról" beszélt. Ezt a fogalmat ő
maga a négytagú kórus éneklése nyomán alkotta meg. Az "ötödik szólam"
kifejezés arra a harmóniára vonatkozik, amely a négy szólam együttes
hangzásából keletkezik, amikor az együttes éneklésben
egybekapcsolódnak.

Jézus így tanított az  utolsó vacsorán: "Amint engem  szeret az Atya,  úgy
  szeretlek  én  is  titeket.  Maradjatok   meg  az  én  szeretetemben!   Ha
  megtartjátok  parancsaimat,   megmaradtok  szeretetemben,   ahogy  én   is
  megtartottam Atyám  parancsait, és  megmaradok az  ő szeretetében.  Ezeket
  azért mondtam nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek, és örömötök ezzel   teljes legyen."   Jn 15,9-11

  Elmélkedés:

  Az evangélisták több  alkalommal összehasonlítják Jézus  szavát a  kortárs
  tanítók,  az  írástudók   tanításával.

Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet vagytok,
Isten tulajdonba vett népe, hogy hirdessétek nagy tetteit annak, aki a
sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket. (1Pét 2,9)

 

A világítótorony-őröknek erős, szívós embereknek kell lenniük. Fárasztó
és magányos lehet ott dolgozniuk. A rossz időjárásban a legnehezebb a
munkájuk. A világítótorony sokkal kényelmesebb hely lenne a szárazföld
belsejében. De azoknak, akik a legveszélyesebb helyen vannak, ott kinn
- ahol tombol a szél - van a legtöbb lehetőségük arra, hogy életeket
mentsenek.

Abban az  időben  Jézus ezt  mondta  tanítványainak: Én  vagyok  az  igazi
  szőlőtő, és  Atyám  a  szőlőműves.  Minden  szőlővesszőt,  amely  nem  hoz
  gyümölcsöt  bennem,  lemetsz  rólam,  azt  pedig,  amely  gyümölcsöt  hoz,
  megtisztítja, hogy még többet teremjen.  Ti már tiszták vagytok a  tanítás
  által, amelyet hirdettem nektek. Maradjatok  bennem, akkor én is  bennetek
  maradok. Miként a szőlővessző nem hozhat gyümölcsöt magától, ha nem  marad
  a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok bennem.

Az utolsó  vacsorán mondott  beszédében  Jézus így  szólt  tanítványaihoz:
  "Békességet hagyok rátok. Az én békémet adom nektek. Nem úgy adom, ahogy a
  világ adja nektek. Ne nyugtalankodjék  szívetek, és ne csüggedjen!  Hiszen
  hallottátok, hogy  azt  mondtam:  Elmegyek, de  visszajövök  hozzátok.  Ha
  szeretnétek engem, örülnétek annak, hogy  az Atyához megyek, mert az  Atya
  nagyobb nálam. Előre megmondtam nektek, mielőtt megtörténnék, hogy ha majd
  bekövetkezik, higgyetek.

                         
Meg vagyok győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát,
elvégzi a Krisztus Jézus napjára. (Fil 1,6)

 

 

Szeretem az ügyes kis szerkezeteket. Elképzelhető tehát lelkesedésem,
amikor az áruházban megláttam a legújabb lézeres szintező műszert.
Mivel nemrég költözködtünk, sok kép és tárgy várt a falra rögzítésre.
Percekkel később már otthon irányítottam a kis piros lézernyalábot a
lakás sima felületén.

Búcsúbeszédében Jézus  így  szólt tanítványaihoz:  "Én  vagyok az  út,  az
  igazság és  az élet.  Senki sem  juthat el  az Atyához,  csak általam.  Ha
  ismernétek engem, Atyámat is ismernétek. De mostantól fogva ismeritek  őt,
  és látjátok." Fülöp megjegyezte: "Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, és  ez
  elég nekünk." Jézus így  válaszolt: "Már olyan  régóta veletek vagyok,  és
  nem ismersz engem,  Fülöp? Aki  engem lát, az  látja az  Atyát is.

Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm. (Zsolt 23,1)

 

Szabadságunkat töltöttük Cipruson, és megfigyeltünk egy pásztort,
hogyan viseli gondját a juhainak. Nyugtatóan békés és felejthetetlen
perc volt ez számunkra. A pásztor őrizte a juhait, lassan ballagott
előttük, folyamatosan visszatekintgetve rájuk - és azok bizalommal
követték őt. Nem kellett maga előtt hajtani vagy taszigálni őket, nem
ütögette őket botjával. Ez a jelenet Ézsaiás szavaira emlékeztetett:
"Mint pásztor, úgy legelteti nyáját, karjára gyűjti a bárányokat, ölébe
veszi őket, az anyajuhokat szelíden terelgeti." (Ézs 40,11)
A spanyol nyelvben a juhászra és a lelkészre is a pásztor szót
használják, és én szeretem ezt a képzettársítást.