Legyetek tehát Isten követői, mint szeretett gyermekei, és éljetek
szeretetben, ahogyan a Krisztus is szeretett minket, és önmagát adta
értünk. (Ef 5,1-2)

 

1990 óta börtönben ülök. Az évek során többször nehéz helyzetben
találtam magam. Ha jönnek a bajok, a bibliai üzenet alkalmazása békés
megoldáshoz segíthet. Egyik elv, amelyet a börtönéveim alatt követtem,
hogy mindig szeretetben járjak.
Pár évvel ezelőtt a gyakorlatban is igyekeztem alkalmazni ezt a
tanácsot, amikor egy társam vitatkozni kezdett velem a hitemről.

Abban az időben: Amikor Jézus Fülöp Cezáreájának vidékére ért, megkérdezte
  tanítványaitól: Kinek tartják  az emberek az  Emberfiát? Ezt  válaszolták:
  Van, aki Keresztelő  Jánosnak, van, aki  Illésnek, mások Jeremiásnak  vagy
  valamelyik prófétának.  Ő tovább  kérdezte őket:  Hát ti,  kinek  tartotok
  engem? Simon Péter válaszolt: Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.
  Erre Jézus azt mondta neki: Boldog vagy, Simon, Jónás fia, mert nem a test
  és a vér  nyilatkoztatta ki ezt  neked, hanem az  én mennyei Atyám.

Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten. (Zsolt
46,11)

 

 

Virágok és gyertyák díszítették a termet. Csodálatos ételek illata
szivárgott ki a konyhából. Nevetés és boldog arcok mutatták, hogy egy
örömteli együttlétet tart a gyülekezetünk női köre. A barátnőmmel egy
sarokban beszélgettünk. Sajnos, alig hallottam, mit mond, mert a
hangszórók a sarokból harsogták a "háttérzenét". Közelebb hajoltam, és
a barátnőm ajkát figyeltem.

Abban az  időben: Jézus  továbbhaladt. Tirusz  és Szidon  vidékére  vonult
  vissza. És íme, jött  egy arra lakó kánaáni  asszony, és kiáltozva  kérte:
  ?Könyörülj rajtam, Uram, Dávid fia! A lányomat kegyetlenül gyötri a gonosz
  szellem!? Ő azonban szóra sem méltatta. Végül odamentek hozzá tanítványai,
  és arra kérték: ?Küldd el őt, ne kiáltozzon utánunk!? Jézus  kijelentette:
  ?Az én  küldetésem csak  Izrael házának  elveszett juhaihoz  szól.?

Ne hanyagold el a benned levő kegyelmi ajándékot. (1Tim 4,14)

 

 

Édesapám nagyon szereti a rózsákat. Amikor új házba költözött, 12
rózsabokrot ültetett. Hogy hozzájáruljunk apa öröméhez, a nővérem és én
is küldtünk egy-egy ajándékot. Én egy nagy zöld műanyag vödröt küldtem,
amiben a konyhai zöld hulladékot lehet tárolni, amíg komposztként a
rózsák alá nem kerülhet. A nővérem egy gyönyörű kristályvázával lepte
meg.
Mindkét ajándék elmond valamit rólunk.

Egy alkalommal  Jeruzsálemből  farizeusok és  írástudók  jöttek  Jézushoz.
  Megkérdezték tőle:  ?Miért szegik  meg tanítványaid  az ősök  hagyományát?
  Evés előtt ugyanis nem mosnak kezet.? Jézus erre magához hívta a népet, és
  így  szólt:  ?Halljátok  és   értsétek  meg:  Nem   az  teszi  az   embert
  tisztátalanná, ami a szájába kerül, hanem  ami a szájából kijön, az  teszi
  tisztátalanná.? Ekkor  hozzáléptek tanítványai,  és így  szóltak:  ?Tudod,
  hogy a farizeusok megütköztek szavaidon??

 

Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért:
elég minden napnak a maga baja. (Mt 6,34)

 

 

Már több mint egy éve küzdök a rákkal abban a reményben, hogy a foltok
a májamon eltűnnek, vagy legalább összezsugorodnak. A legutóbbi
ellenőrzés azt mutatta, hogy a foltok se nem nőttek, se nem csökkentek
méretben. Azért is hálás vagyok, hogy az állapotom stabil.
Jelenleg azt tanulom, hogy kell egyszerre csak egy napban gondolkozni,
ami sosem volt egyszerű a számomra.

Amikor (a  kenyérszaporítás után)  mindnyájan  ettek és  jóllaktak,  Jézus
  mindjárt megparancsolta tanítványainak, hogy szálljanak csónakba, menjenek
  át  előtte  a  túlsó  partra,  miközben  ő  elbocsátja  a  tömeget.  Amint
  elbocsátotta az  embereket, fölment  a  hegyre, hogy  egyedül  imádkozzék.
  Közben beesteledett, és ő ott volt  egymagában. A csónak pedig már jó  pár
  stádiumnyira eltávolodott  a parttól

Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is
ugyanazt cselekedjétek velük. (Mt 7,12)

 Napokig édesanyámra

 

gondoltam, aki szörnyen hiányzott. Egy másik
országban él, ezért nem tudok olyan sűrűn beszélni vele, mint ahogy
szeretnék. Pont azokban a napokban kaptam tőle egy levelet, amiben
leírja, mennyire magányos.
Egyszer a vacsorakészítés közben épp rá gondoltam, amikor valaki
kopogott az ajtón. Helen volt, a 83 éves szomszédom, aki egyedül él.

Abban az időben  valaki odalépett  Jézushoz a  tömegből és  megszólította:
  Mester, mondd meg testvéremnek,  hogy ossza meg velem  az örökséget. De  ő
  elutasította: Ember,  ki  hatalmazott  fel  rá,  hogy  bírótok  legyek  és
  elosszam örökségeteket? Majd a néphez fordult: Vigyázzatok és  óvakodjatok
  minden kapzsiságtól, mert nem a vagyonban való bővelkedéstől függ az ember
  élete.
  Példabeszédet is mondott nekik: Egy gazdag embernek bőséges termést hozott
  a földje.