Szeretlek! Csupán egyetlen szó,
De benne van ezernyi jó.
Szeretlek? Egy olyan kérdés,
Melynek válaszára nincs megértés.
Szeretlek... egy olyan válasz,
Mi minket soha el nem választ.
Szeretlek! Egy fájdalmas kiáltás
Egy könnyekben gazdag csata után.
Szeretlek! Oly sok fájdalmat okoz
Mindaz, mit e szó hordoz.
Szeretlek! Száll a válasz hozzád,
S te nem tudod, mit mondhatnál.
Szeretlek? Szól egy bizonytalan hang,
Mi a nagy csöndben elenyészve pang.
Szeretlek... suttogsz egy bókot,
Mely után ajkadra lehelnek csókot.
Szeretlek! Kiáltasz mérgesen,
Mert nem hallja senki sem.
Szeretlek... visszhangzik fülemben,
Az utolsó szó, mit mondott nekem.
Szeretlek... vajon mit rejtesz...?
Értem talán könnyet ejtesz...?
Szeretlek? Félek e szótól,
Hisz ad s szakít a jótól.
Szeretlek! Nem bánom, elmondom,
Magamban csendesen fohászkodom.
Szeretlek! Kiáltom bátran,
S két karom széttártam.
Szeretlek! Benned van bánat s öröm,
Kezemmel a lefolyó könnyeim törlöm,
De szám ugyanakkor mosolyra áll,
Mely a szél segítségével hozzád talál.
Csupán egyetlen röpke érzés,
Ám benne van féltés és kérés...
Szeretlek! Ezt a szót ne feledd,
Mert ez az, mit az Élet jelent !