Kis türelmet...
Elmer Gates professzor a washingtoni egyetem pszichológiai laboratóriumában érdekes biokémiai kísérleteket folytatott.
Kimutatta, hogy az emberi szervezetben lelki hatások, érzelmek következtében mérgek termelődnek.
A professzor a következő kísérletet végezte el: cseppfolyós levegő
elpárologtatásával -271 Celsius-fokra hűtött le kémcsöveket, s aztán
különböző lelkiállapotban lévő egyének leheltek az üvegcsövekbe.
Pár perc után az egészséges és normális lelkiállapotú ember
kilégzésének párája színtelen cseppek formájában csapódott le a lehűtött
üvegcső falára.
De ha a kísérleti alany erős haragot érzett
abban az időpontban, a lecsapódó folyadék nem színtelen, hanem barna
színű lett, bánat esetén szürke, lelkiismeret-furdaláskor pedig
rózsaszín.
A csapadéknak természetesen nemcsak a színe, hanem a kémiai összetétele is más és más volt.
A kísérletek folyamán Gates professzornak lassanként elegendő ilyen
anyag állt rendelkezésére ahhoz, hogy tengeri malacokkal végezhessen
kísérleteket.
Amikor a barna anyagot beoltotta a kísérleti
állatba, az eleinte rendkívül ingerlékeny lett, majd valóságos
dührohamot kapott, fogaival nekiesett a ketrec falának.
Gates
többször megismételte a kísérleteit, és az eredmények reprodukálhatók
voltak. Annak az embernek a leheletéből kiválasztott méreg, akiben erős
gyűlölet tombolt, a kísérleti állatokat nyomban megölte.
A
professzor megállapította, hogy tíz percig tartó erős gyűlölet elegendő
mérget tartalmaz ahhoz, hogy azzal több személyt el lehessen pusztítani.
Ez a méreg egyike a legerősebbeknek, amelyet a tudomány ismer.
A gyűlölet salakja
Az ember szervezete felszívja az érzelmek, gondolatok hatására képződő
mérget, és így önmagát mérgezi meg vele. Ezek a mérgek éppúgy, mint a
hormonok, már a legparányibb mennyiségben is igen hatásosak, és
salakként gyülemlenek fel a szervezetben.
Valahányszor
haragszunk vagy gyűlölködünk, a szervezetünk mérget választ ki. Ezt a
mérget kétségtelenül az ellenségnek szánjuk. Azonban az ember ilyenkor
önmaga esik áldozatul, ha nem korlátozza rosszindulatú érzéseit.
Érdekes dr. Vasant Lad közlése, mely szerint az elfojtott mohóság,
birtoklási vágy a szívre és a lépre is hatással lehet, az elfojtott
félelem és szorongás a veseműködésre, de megváltoztathatja a vastagbél
flóráját is.
Ennek eredményeképpen a has a képződő gázoktól
felfúvódik és fájdalmat okoz (ezt a fájdalmat össze lehet téveszteni a
szív- és májbántalmakkal).
Az elfojtott érzelmek az
immunrendszerre is hatnak, és ez allergiás reakciókhoz vezethet (por-,
virágpor-, ételallergia stb.). Gates professzor kísérleteiből az is
kiderült
- s megállapítását már sokan igazolták -, hogy a jó
hangulat a szervezet számára rendkívül hasznos kémiai anyagokat állít
elő, például endorfinokat, amelyek morfinszerű, fájdalomcsillapító
vegyületek.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!