Az elfogadás benned él, ne félj

Csak szíved teljességével élj

Hiszen a te szívedben minden ott lakozik

Amire sok ember csak vágyakozik

Ha vágyik valaki egy igaz mosolyra

Hozzád fut, tudja ott megtalálja

Az az őszinteség, mely belőled árad

Mindenkiben egy örök csodálat

Vak, ki nem látja szemed tiszta fényét

Süket, ki nem hallja szavad szelídségét

Kőszívű, ki nem érzi lényed melegségét

Ki nem kívánja magának mindezek meglétét

Ha benned még mindig kétségek tolongnak

Kérdezd meg életét veled megosztó társadat

Neki ez nem kérdés, válaszként a szemedbe néz

S belőled tovaszáll akkor minden kétség

Nem hiheted, hogy a világ el nem fogad

Ki vagy az egyik legalkalmasabb

Ha nem fogadna el Isten teremtménye

Megkérdőjeleződne az elfogadás léte.

Dévényi Erika