Sümegi vár

A vár már a XIII. század közepe táján megépülhetett, hiszen IV. Béla király lakott benne egy ideig a tatárjárás idején. A következõ századok alatt folyamatosan bõvítették. Ma a legjobb állapotban lévõ magyarországi vár.

Szép sétaút vezet Sümeg legismertebb nevezetességébe, a várba. Maga a Vár-hegy is különleges látvány, hiszen szinte teljesen a síkságból emelkedik ki. A helyzetébõl adódóan is jól védhetõ végvár, erõsség lehetett.

 

 

 

 Gyulai vár

A gótikus, tornyos várkastély 1403-1445 között épült. Az ország legépebb gótikus lakópalotáját és kápolnát is magába foglaló épület része a várfürdõ is. A vár nyaranta színházi elõadások színhelye.

A belsõ vár köré épített védmû volt az úgynevezett derékvár, ennek maradványa a rondella. A derékvár mellett helyezkedett el a tágasabb huszárvár a lovas katonaság befogadására, területe egészen a mai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély külsõ faláig nyúlt, a huszártornyot ma a kastély északi szárnyához csatolva találjuk meg.

VisegrádVisegrád látképe a Duna felõl

Visegrád címere

KözigazgatásOrszág MagyarországRégióKözép-MagyarországMegyePestKistérségSzentendreiRangvárosIrányítószám2025Körzethívószám26NépességNépesség1718 (2005)Népsûrûség51,63 fõ/km?Földrajzi adatokTerület33,27 km?IdõzónaCET, UTC+1Elhelyezkedése é. sz. 47.78333° k. h. 18.98333°Hiba a kifejezésben: ismeretlen ?{? központozó karakter, Hiba a kifejezésben: ismeretlen ?{? központozó karakterNem tévesztendõ össze Vi¹egrad (Bosznia-Hercegovina) és Vy¹ehrad (Csehország) városokkal.

Diósgyõri vár

A vár napjainkban

Épült:13. századÁllapota:rom, mûemlékÉpítõanyaga:kõHelye:MiskolcFöldrajzi fekvése:N 48° 5,6090' E 20° 40,9200'

A diósgyõri vár egy középkori vár a történelmi Diósgyõr városában, ami ma Miskolc egyik városrésze.

Diósgyõr és a vár története [szerkesztés]

A terület az õsidõk óta lakott, a várhegy aljában bronz- és vaskori település nyomaira bukkantak. A 9. - 10. századból edények illetve cölöp- és gerendamaradványok kerültek elõ.

  

 A különös agyagkatonák története Xi'an gazdag történelmébe ágyazódik. Az id?számítás elõtti ötödik és harmadik század között Kína területén öt, egymással folyamatosan háborúskodó állam létezett. A megosztottságnak és a helyi háborúknak Qin Shihuang császár, a Qin dinasztia megalapítója vetett véget, aki uralma alatt egyesítette az országot és megalapította annak fõvárosát nem messze a mai Xi'antól. Az erõskez? uralkodó jelentõs építkezéseket szervezett és ezek között hatalmas síremléket emeltetett magának.

  

 Kína hosszú múltra tekinthet vissza és ragyogó kultúrával, rengeteg idegenforgalmi látványossággal rendelkezik. 1985-ben csatlakozott a világörökségrõl szóló konvencióhoz. Két év mulva, 1987-ben az UNESCO elsõként a Nagyfalat, a pekingi Téli Palotát és négy további objektumot vett fel a világörökség listájára. Jelenleg 29 kínai objektum szerepel ezen a listán. Ezzel Kína a harmadik a listán nyilvántartott országok között. 
A világ hetedik csodájaként nyilvántartott Nagyfal a világ legrégibb és legnagyobb katonai védelmi épitménye és több mint 7 ezer kilométer hosszan huzódik Észak Kínában. 
 

A Nagyfal története az idõszámítás elõtti 7.

 

 Ha titkokat akarunk keresni, és megfejteni, nem kell feltétlenül kalózok tépett szél? térképeivel keresni kincsesládákat. Ülj le a karosszékbe, és hagyd, hogy gondolataid felszabaduljanak, meghivlak egy utazásra: Látogassunk el a majd 5000 éves Stonehange-re....

Megoldódhat az ókor egyik legnagyobb talánya

Az Iránban található, s az utókor által szomorú sorsa miatt Leégett Városnak keresztelt rejtélyes õsi település feltárása a politikai helyzet miatt hosszú ideje húzódik. Ám amióta zöld utat kaptak a kutatások, szenzációs leletek és felfedezések bukkannak fel évrõl-évre. Úgy tûnik, az idei év sem okoz csalódást, mert a szakemberek meg vannak gyõzõdve, hogy sikerült azonosítani a város elveszettnek hitt 5000 éves templomát.

Top 10 ? A legnagyobb elfeledett történelmi rejtélyek

Vannak titkok a történelemben, melyek Stonehenge és az egyiptomi piramisok mögött örökre csak a másodikok lehetnek. Pedig létrejöttük, jelentésük ugyanannyi kérdést vet fel, s kulturális értékük is legalább olyan nagy. A LiveScience internetes magazin összefoglalása alapján az Anno most ezeket a történelmi rejtélyeket mutatja be.

10. Rongorongo Ez a már hangzása miatt is rejtélyes fogalom egy képírásfajtát takar, melyet a Húsvét-szigeti bennszülöttek használtak kb.

A 17 fakoporsó rejtélye

1827-ben különös gyilkosságsorozat rázta meg a csendes skóciai várost, Edinburgh-t: 17 embert öltek meg, majd boncoltak fel az orvostudomány szolgálatában. Néhány évvel késõbb 17 kis fakoporsót találtak a város közelében, bennünk egy-egy fabábuval. Vajon mi a kapcsolat a két esemény között? Cikkünk a National Geographic dokumentumfilmje alapján a hullarablók nyomába ered.

Edinburgh, a skót nagyváros a XIX. század elején az orvostudományok és a kultúra fellegvárának számított Nagy-Britanniában.

  

 

 

 Az ország egyik leglátogatottabb, legismertebb mûemléke az egri vár és az itt mûködõ Dobó István Vármúzeum. Népszerûségét többek között annak köszönheti, hogy ez az egyik legjobb állapotban megmaradt egykori végvár.

 

 

 

A várat a tatárjárás után kezdték építeni, és az azt követõ évszázadokban mindig fontos stratégiai szerepe volt, de hírnevét 1552-ben vívta ki. Ekkor Dobó István várkapitány vezetésével a kétezer egri hõs visszaverte a több tízezres ostromló török sereget.

A Budai vár története A Duna nyugati oldalán, a Világörökség részeként, márgából épült hegyen áll a vár, benne a királyi palota. A hegy gyomrában labirintus, a felszínen évszázadok építészeti és kulturális emlékei õrzõdtek meg. "Európának három város a gyöngye, Velence a vizeken, a síkon Firenze, és Buda a hegyen" - így tartották a középkori utazók. Ma a Duna két partjának panorámája és a budai Várnegyed - s hozzá a budai oldalon a Petõfi híd budai hídfõjétõl a Gellérthegyen át, a Tabánon keresztül a Várhegyig és a Vízivárosig terjedõ terület - 1987 óta része a Világörökségnek.

 

 

 

 

 A község felett emelked? sziklás Várhegy tetején találjuk a szabálytalan alaprajzú, kelet-nyugat irányában hosszan elnyúló, bels?tornyos vár tekintélyes romjait.
A völgy délkeleti tövénél induló út 10-15 m magas sziklához lapuló sikátorban vezet, melynek végében áll - Giulio Turco rajzán két toronnyal ábrázolt - az alsó várba vezet? f?kapu.
A küls? várkapu nyomtalanul elt?nt, csak az óratorony mellett találunk alig felismerhet? alapfalakat.

 

 

 A Villányi-hegységtõl délre, az Alföld legnyugatibb kiszögellésén, a Harkány-Nyárádi síkon található. Szomszédságában keletre terül el Harkány, míg nyugatra Nagytótfalu a következõ település. Dél felé Mattyra érkezünk, amely néhány kilométerre van a Drávától, amely sok szakaszon egyben az horvát-magyar országhatár szerepét is betölti. 

A Siklóson és környékén megtalált régészeti leletek szerint mintegy harmincezer évvel ezelõtt, az utolsó jégkorszak végén mamutvadász emberek éltek ezen a tájon.

 A monostor története 

 

996-ban Géza fejedelem Csehországból érkezõ szerzeteseket telepített le Pannónia Szent Hegyén. A Tours-i Szent Márton tiszteletére emelt monostor a fejedelmi alapítás szándéka szerint a középkori Európa kultúrájának keleti hídfõállása lett. Falai között rendszeresen megfordult Szent István (1000-1038), az elsõ magyar király is.

Uros apát (1207-1243), a ma is meglévõ templom építtetõje visszaverte a mongolokat a monostor-erõd falai alól.

 

 

 

 Kõszeg

A város legnevezetesebb mûemléke a vár, amely korábban sem csak védelmi, hanem - uradalmi központként - reprezentatív célokat is szolgált, ma számtalan rendezvény helyszíne.

A kõszegi vár nevét a török idõk várvédõ kapitányáról, Jurisics Miklósról kapta. A történelme során leghosszabban (236 éven át) birtokló család után Esterházy-várként is emlegetik. A várban ma a Jurisics Miklós Mûvelõdési Központ mûködik, valamint itt vannak a Vármúzeum kiállítótermei.

 

 Széchenyi-kastély, Nagycenk

A barokk kastély építészeti szempontból is érdekes. Kiemelt jelentõségét azonban az adja, hogy itt élt a legnagyobb magyarként tisztelt Széchenyi István. A kastély ma emlékmúzeum.

 

A kastély 1750 körül épült, 1800-ban Ringer József, 1840-ben pedig Hild Ferdinánd tervei alapján jelentõsen átépítették. Az építkezést Széchenyi Antal kezdte meg az 1700-as évek derekán az itteni udvarház átépítésével. Majd a Nemzeti Múzeumot alapító, felvilágosult gondolkodású Széchényi Ferenc és fia, Széchenyi István is hozzájárult a ma is látható épületegyüttes kialakításához.

 

 

 Festetics-kastély, Keszthely

Ez az ország negyedik legnagyobb - 101 helyiséggel rendelkezõ -, ugyanakkor legigényesebben helyreállított és berendezett kastélya. Ma az egész mûemlék épület múzeum. Parkja védett.

A barokk kastély építését 1745-ben Festetics Kristóf kezdte el. Az U alakú egyemeletes épületet Festetics Kristóf fia, Pál bõvítette, az õ nevéhez fûzõdik a mai múzeumi bejárat. Festetics Pál fia, Festetics György 1792 és 1804 között kialakíttatta a kápolnát és megépíttette a kétemeletes könyvtári szárnyat, amelynek - eredetiben megmaradt - bútorzatát Kerbl János keszthelyi asztalos készítette.

 

 

 

 Esterházy-kastély, Fertõd

Az ország egyik leggazdagabb fõúri családja, az Esterházyak 1720-66 között építtették ragyogó kastélyukat, a magyar Versailles-t. Ma múzeum és fontos kulturális helyszín, valamint a magyar Haydn-kutatás központja.

A kastély pompás épületegyüttese - a barokk színház kivételével - épségben megmaradt. Az itt mûködõ múzeum kiállításainak nagy része az épület fénykorát, Esterházy (Fényes) Miklós (1762-1790) idejét idézi.