Az iráni várostól, Zaboltól 57 kilométerre fekvő Shahr-i Sokhta, azaz a Leégett Város romjait még az iszlámista forradalom kirobbanása előtt kezdték kutatni olasz régészek, de a forradalom után a feltárás megszakadt, mert a külföldi tudósok nemkívánatos személyekké váltak az iszlám országban. Pedig hamar kiderült, hogy a rejtélyes város kiemelkedő régészeti lelet. A k.b. i.e. 3200-ban épült település 150 hektáron terült el, ami azt jelenti, hogy fénykorában a világ egyik legnagyobb városa volt.

A kutatók négy civilizációs korszakot tártak fel Shahr-i Sokhta történetében, s kiderült az is, hogy a kb. 900 éves fennállásának ideje alatt háromszor égették fel, s az utolsó, i.e. 2100 körül bekövetkező pusztulása után már nem építették újra. Nem csak mérete, de az ott talált rendkívül értékes dísztárgyak és használati eszközök is arra utalnak, hogy az emberi civilizáció egyik kiemelkedő állomása volt ez az ismeretlen kultúra, mely életre keltette korának egyik legfejlettebb és leggazdagabb központját. Milliméteres pontosságú vonalzó

Egy tíz centiméter hosszú vonalzó, mely fél milliméteres beosztásával a kor egyik legpontosabb ismert mérőeszköze, arról árulkodik, hogy az egykor itt lakók tudományos ismeretei magas szinten álltak. De Shahr-i Sokhta a kultúra területén is kiemelkedett. Az egyik előkerült cserépedényen a művész egy fára ugró kecskét ábrázolt, amit a világ legöregebb ismert animációjának titulálnak a szakemberek. Ugyancsak itt találták meg a legöregebb ismert dobókocka készletet, ami alapján a tudósok valószínűnek tartják, hogy a Leégett Városban találták ki a játékot, amit aztán a világon mindenütt elterjedt. A dobókockákat folyami kavicsból faragták, míg a tábla ébenfából készült, mely nem terem meg a környéken, s általában Indiából hozatták az ősi időkben, ami pedig azt bizonyítja, hogy Shahr-i Sokhta széles kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkezett. A textilművesség fejlettségét jelzi az egyik sírkamrában talált faliszőnyeg és a város több pontjáról előkerült gesztenyebarna és bézs színű textilmaradványok.

A világ első dobókockája......és animációs ábrázolása E magasan fejlett kultúra egyelőre azonban az ismeretlenség homályába veszik, mivel a kutatók semmilyen nyomot, még csak utalást sem találtak a történetírásban e rejtélyes civilizációval kapcsolatban. Azt sem sikerült kideríteni, hogy az itt lakók milyen nyelvet beszéltek, milyen írást használtak és milyen etnikumhoz tartoztak. Vallásukról sem tudtak eddig sokat, mindössze annyit sikerült kideríteni, hogy a városban elterjedt volt az emberáldozat. A legújabb felfedezés óriási előrelépés lehet e civilizáció beazonosításában, hiszen a hitvilág meghatározó, markáns jegye a különböző kultúráknak. Az eddig csak 1-es számú épületnek nevezett rom alaposabb feltárása rövid időn belül megkezdődik, nyilatkozták a régészek. „Kijelenthetjük, hogy az épület nagy valószínűséggel a város 5000 éves temploma, mindenesetre további bizonyítékokat keresünk” – nyilatkozta Mansur Sajjadi, az ásatások jelenlegi vezetője.

Forrás: http://www.an-no.hu/index.php?cikk=449