A vár már a XIII. század közepe táján megépülhetett, hiszen IV. Béla király lakott benne egy ideig a tatárjárás idején. A következõ századok alatt folyamatosan bõvítették. Ma a legjobb állapotban lévõ magyarországi vár.

Szép sétaút vezet Sümeg legismertebb nevezetességébe, a várba. Maga a Vár-hegy is különleges látvány, hiszen szinte teljesen a síkságból emelkedik ki. A helyzetébõl adódóan is jól védhetõ végvár, erõsség lehetett.

A gótikus, tornyos várkastély 1403-1445 között épült. Az ország legépebb gótikus lakópalotáját és kápolnát is magába foglaló épület része a várfürdõ is. A vár nyaranta színházi elõadások színhelye.

A belsõ vár köré épített védmû volt az úgynevezett derékvár, ennek maradványa a rondella. A derékvár mellett helyezkedett el a tágasabb huszárvár a lovas katonaság befogadására, területe egészen a mai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély külsõ faláig nyúlt, a huszártornyot ma a kastély északi szárnyához csatolva találjuk meg.

VisegrádVisegrád látképe a Duna felõl

Visegrád címere

Visegrád

é. sz. 47.78333° k. h. 18.98333°

Diósgyõri vár

A vár napjainkban

A diósgyõri vár egy középkori vár a történelmi Diósgyõr városában, ami ma Miskolc egyik városrésze.

A terület az õsidõk óta lakott, a várhegy aljában bronz- és vaskori település nyomaira bukkantak. A 9. - 10. századból edények illetve cölöp- és gerendamaradványok kerültek elõ.

 Az ország egyik leglátogatottabb, legismertebb mûemléke az egri vár és az itt mûködõ Dobó István Vármúzeum. Népszerûségét többek között annak köszönheti, hogy ez az egyik legjobb állapotban megmaradt egykori végvár.

A várat a tatárjárás után kezdték építeni, és az azt követõ évszázadokban mindig fontos stratégiai szerepe volt, de hírnevét 1552-ben vívta ki. Ekkor Dobó István várkapitány vezetésével a kétezer egri hõs visszaverte a több tízezres ostromló török sereget.

 A Villányi-hegységtõl délre, az Alföld legnyugatibb kiszögellésén, a Harkány-Nyárádi síkon található. Szomszédságában keletre terül el Harkány, míg nyugatra Nagytótfalu a következõ település. Dél felé Mattyra érkezünk, amely néhány kilométerre van a Drávától, amely sok szakaszon egyben az horvát-magyar országhatár szerepét is betölti. 

A Siklóson és környékén megtalált régészeti leletek szerint mintegy harmincezer évvel ezelõtt, az utolsó jégkorszak végén mamutvadász emberek éltek ezen a tájon.

A város legnevezetesebb mûemléke a vár, amely korábban sem csak védelmi, hanem - uradalmi központként - reprezentatív célokat is szolgált, ma számtalan rendezvény helyszíne.

A kõszegi vár nevét a török idõk várvédõ kapitányáról, Jurisics Miklósról kapta. A történelme során leghosszabban (236 éven át) birtokló család után Esterházy-várként is emlegetik. A várban ma a Jurisics Miklós Mûvelõdési Központ mûködik, valamint itt vannak a Vármúzeum kiállítótermei.