Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Elfelejtettem a jelszavam 

Nem vagy belépve

Ez a funkció csak regisztrált tagoknak elérhető. Csatlakozz most a Networkhöz vagy ha már tag vagy, lépj be itt:

Erika blogja - 2007. november

At 1980-as évek elején világszerte ragadós hátú sárga cédulák tünnek fel az irodákban.Általában iratokra ragasztották õket,és az alkalmazottak ezeken üzentek egymásnak.Elolvasás után a cédulát nyomtalanul el lehetett távolítani.

Az évek múlásával e ragadós papírszeletkék az iskolákban,majd az otthonokban is megjelentek.A diákok és a kutatók ilyen cédulákkal jelölték meg a számukra fontos könyvoldalakat,s az elfoglalt férjek és feleségek is ilyenekre írták egymásnak sürgõs üzeneteiket.

Címkék: Hétköznapi csodák

Utolsó hozzászólás

Kneifel András üzente 11 éve

Világunk kis csodái...

Tovább 

A Hold kering a Föld körül,bolygónk pedig a Nap körül.Ennek a jelenségnek az oka a tömegvonzás,ami összetartja a csillagok anyagát,a galaxisokat,és mozgatja az üstökösöket pályájukon,melyeket számításokkal meg lehet határozni.Az égitestek mozgása a világûrben az égi mechanika törvényeivel van összehangban.

Kepler törvényei

Régebben úgy gondolták,hogy a világegyetem középpontjában a mozdulatlan Föld áll,és körülötte keringenek az égitestek.A 16. században Kopernikusz forradalmasította a csillagászatot,amikor kijelentette,hogy a Nap van a világmindenség középpontjába,körülötte keringenek a bolygók a Földel együtt.Állítását azonban nem tudta igazolni.Kepler volt az,aki a 17.században felismerte az éditestek mozgásának mechanizmusát.Sok-sok megfigyelés,adat és matematikai számítás alapján kijelentette,hogy a bolygók egy ellipszis alakú pályán keringenek a Nap körül,és három törvényben magyarázta meg szabályszerüségeiket.

Címkék: csillagászat

Tovább 

A férfiak még ma is a régimódi,"torokmetszõ" pengével borotválkoznának reggelente,ha nem állna rendelkezésükre az amerikai King Camp GilletteÛ(1855-1932) találmánya.

Az Amerika középnyugati részén tevékenykedõ utazó ügynök,Gillette 1895 egy reggelén borotválkozás közben azon elmélkedett,hogy hagyományos,hosszú borotvakése nem vág elég jól,és nem is biztonságos.Észrevette,hogy a kinyitott pengének csak egy részét használja,s  eltöprengett azon,milyen veszedelmes szerszám is a borotva,amely -szó szerint- elvághatja az ember torkát.Ráadásul,mivel elfoglalt ember volt,nem szivesen fecsérelte az idejét arra,hogy borotvakését a fenõszíjon élezze.

Címkék: Hétköznapi csodák

Utolsó hozzászólás

M Imre üzente 11 éve

köszi a "férfiasan tökéletes" penge történetét. én egy franciára gondoltam a név alapján

Tovább 

Ha fazékban fõzünk burgonyát,az legalább 25-30percig tart.A kuktában ugyanehhez 4-5 perc is elég.Mi az oka ennek?

A fazékban a víz 100°c-on forr.Hiába próbálumk ennél magasabb hõfokot elérni,nem sikerül,legfeljebb több gõzképzõdik.

A kukta fedele azponban szorosan zár,így a víz forrásakor keletkezõ gõz felgyülemlik benne.A nyomás emelkedni kezd,s ezzel együtt nõ,illetve magasabb lesz a víz forráspontja is.Ily módon tehát megnövelhetjük a fõzéshez nszükséges  hõmérsékletet,következésképp a fõzés idõtartamát csökkenthetjük.

Címkék: Hétköznapi csodák

Utolsó hozzászólás

id.Csik József üzente 11 éve

Szervusz Mazsola!
Nekünk van kuktánk,már igaz legaláb 39 éves ,mert az esküvönkre kaptuk és annak,most december 30.-án lessz az évfordulója.A kedvesem abban szokta nekem a finom köröm pörköltett,és a pacalt is elkésziteni.Nagyon szeretjük,természetesen rendszeresen karban kell tartani,mert ellenkező esetben ,nagyon csunya dolgot is tud csinálni,a konyha falain.
Baráti üdvözlettel!
id.Csik József

Tovább 

Mintegy száz évvel ezelõttig a ragasztók vagy növényi gyantából,vagy állatok kifõzött  csontjaiból és bõrébõl készültek.Ezek a gyanták és enyvek lassan száradtak,s nem biztosítottak igazán erõs kötést.Ragasztót ekkoriban fõleg az asztalosok használtak.A folyékony enyv beszivárgott a fa pólusaiba,majd megszáradva összeerõsítette a fadarabokat.

A mai ragasztók szinte már mind mesterséges alapanyagúak.Gyorsan száradnak,és rendkívül erõs kötést biztosítanak.A leggyorsabb hatásuak a pillanatragasztók,amelyek másodpercek alatt megkötnek.Szintén kiváló ragasztók az epoxigyanták,amelyeknek külön csomagolt két komponensét össze kell keverni,s az elegy 10-30 perc alatt köt meg.

Címkék: Hétköznapi csodák

Utolsó hozzászólás

M Imre üzente 11 éve

ha meleg vízzel sem jön le a pillanatragasztó, jól jön egy kozmetikai dörzskő, amit mondjuk beszereztünk sarkunk ápolásához.
...csak óvatosan

Tovább 

A mikrohullámú sötõ bekapcsolásakor nagy energiáju mágneses teret kapcsolunk be,amely a rádióadásokéhoz vagy a radarokéhoz hasonló frekvenciával váltakozik.Az így gerjesztett mikrohullámok alkalmasak az étel gyors fõzéséhez,mivel hatásukra a bennük lévõ vízmolekulák másodpercenként mintegy 2500milliószor ismétlõdõ rezgésbe kezdenek.Eközben energiát vesznek fel a mágneses térbõl, s felmelegítik az ételt.

Mivel az összes energiát az étel veszi fel,s nem pazarlódik el az edény vagy a környezõ levegõ felmelegítésére,az eljárás sokkal gyorsabb és gazdaságossabb a hagyományos módszereknél.

Címkék: Hétköznapi csodák

Utolsó hozzászólás

Rné Magdi üzente 11 éve

Kis tudósom nagyon jó és hasznos dolgot hoztál megint.
Puszillak

Tovább 

A folpack fólia tapadásának két oka van:egyrészt rugalmas,kinyújtás után igyekszik eredeti méretére zsugorodni;másrészt sztatikus  elektromos töltéssel rendelkezik,így  sok más tárgyat vonz.

A fólia  rugalmasságának titka  molekuláris szerkezetében rejlik.A mûanyagok "hosszú" molekulákból állnak -a polietilén molekuláiban például egymás után több ezerszer is ismétlõdnek az egy szén- és két hidrogénatomból álló egységek.Az egyéb anyagok túlnyomórészt kis molekolájuak- a vízmolekula például csak egy oxigén- és két hidrogénatomot tartalamaz.

Címkék: Hétköznapi csodák

Utolsó hozzászólás

Tripon Anna üzente 5 éve

Segitenél eldönteni, hogy mérgező vagy sem?

Tovább 

Csupán Nagy-Britanniában naponta 150 millió csésze filteres teát készítenek.Egy ilyen kis zacskónyi tealevelet leforrázva épp egy csésze erõs teát kapunk.A filterek készítésére használt finom papír lyukacsainak elég nagynak kell lenniük ahhoz,hogy a forró vizet átengedjék,de ugyanakkor a tealevelek nem kerülhetnek a vízbe.A vékony papír nem szakadhat el a nagy sebességû teacsomagoló gépeken vagy használat közben,még akkor sem,ha nedves.

Közönséges papír nem felelne meg e követelményeknek.A filterpapír kétféle erõs rostból készül:manilakenderbõl -ez egy hosszú,természetes rost,amelybõl kötelet is fonnak- és a zacskók lezárását elõsegítõ,hõre lágyuló mûanyag szálakból.A kétféle rostot nem szövik egybe,hanem vizes elegyben rétegenként egymásra ülepítik õket.Miután a víz elszivárog,a rost hálóból hengerek között kipréselik a maradék nedvességet,és készen is van a filterpapír.Ezzel a módszerrel a papírnak szabálytalan,hálószerû szerkezete lesz,különbözõ méretû,parányi lyukkal.

Címkék: Hétköznapi csodák

Utolsó hozzászólás

[Törölt felhasználó] üzente 11 éve

Én már nem is tudom ,hogy mit is mondjak minden amit küldesz érdekes.

Tovább 

A cipzár alkalmazásában az USA haditengerészetéé volt az úttörõ szerep,hiszen 1918-ban 10000 cipzárat rendeltek "szélálló" repülõs ruháikhoz.

Az elsõ húzózárat -a mai cipzár õsét- Whitcomb Judson amerikai mérnök dolgozta ki 1893-ban.Az akkoriban divatos magas,gombolható szárú férficsizmák gyors becsatolására fejlesztette ki a "kampós zárat".De ez a fajta zár,amely egy nyitót alkalmazott kampók és hurkok egymásba akasztására,még meglehetõsen nehézkes volt.

Címkék: Hétköznapi csodák

Utolsó hozzászólás

[Törölt felhasználó] üzente 11 éve

Mindennap újabbat tanulok tőled.

Tovább 

A ruházati iparban a tépõzárat a cipzár és a patent helyett alkalmazzák.Az orvostudományban is ismert,például a Jarvik 7 mûszív kamráit tépõzárral rögzítik.Az amerikaiûrsikló utasai is tépõzárszalagokat használnak,hogy tálcáikat,ételcsomagjaikat,tudományos berendezéseiket vagy éppen önmagukat valamilyen alkalmas felülethez rögzítsék,hogy a súlytalanság állapotában ne sodródjanak el.

A tépõzár alapgondolata Georges de Mestral svájci mérnök agyában fogant meg 1948-ban.Egy erdei sétából hazaérve,a zoknija és a kutyája szõre tele volt bogánccsal,s õ elhatározta,megvizsgálja,miért ragad beke a bogáncs ilyen erõsen a gyapjúba.Mikroszkópjába pillantva azt látta,hogy a bogáncs apró kampói beleakadnak a gyapjúszálak alkotta hurkokba.

Címkék: Hétköznapi csodák

Utolsó hozzászólás

[Törölt felhasználó] üzente 11 éve

Ki is gondolná ,hogy mi mindenre való egy tépőzár?

Tovább 

A ceruza -régebbi nevén irón-bele már évszázadok óta nem ónbol vagy ólomból készül.Az ókori egyiptomiak,görögök és rómaiak kis ólomkorongokkal vonalazták meg a papiruszlapokat,milõtt ecsettel és tintával nekiláttak volna a díszittésnek és írásnak.A 14.században már az európai mûvészek is készítettek ólom-,cink- vagy ezüstvesszõvel világosszürke rajzokat.A 16.században pedig a Zürichben élõ Konrád Gesner Értkelés a fossziliákról címû könyvében már egy fafoglalatú írópálcáról is beszámol.

Címkék: Hétköznapi csodák

Utolsó hozzászólás

M Imre üzente 11 éve

köszi
a grafitot súrlódás csökkentő anyagként alkalmazzák még a kenőanyagok adalékaként. az egyik nem szintetikus kenőanyag adalék grafit. kiváló ajtó nyikorgás csökkentő, ha ilyen kenőzsírt veszünk.

Tovább 

Az elem felfedezéséhez az 1780-as években végzett anatómiai kísérlatek vazettek el.Luigi Galvani,a bolognai egyetem anatómiaprofesszora azt vette észre,hogy a halott békák lába összerándul,amikor kampóval felakasztják õket a vaskorlátra.Egy másik olasz tudós,Alessandro Volta,a paviai egyetem professzora rájött arra,hogy az elektromosságot a rézkampók és a vaskorlát közti érintkezés eredményezi.E felismerésbõl kiindulva,1800-ban megalkotta a Volta-elemet,amely a modern elemek elõdjének tekinthetõ.Az elemeket régebben telepeknek is nevezték,mivel egyes tipusaik,mint az autóakkumlátor is,tulajdonképpen több egyedi elembõl álló csoportok,azaz telepek.Az elem igazán pazarlóan bánik Földünk energiájával: az elõállításához szükséges energia akár 50-szer nagyob is  lehet,mint amennyit megtermel.

Címkék: Hétköznapi csodák

Utolsó hozzászólás

M Imre üzente 11 éve

kicsit bővebben nem engedte a rendszer, így röviden segítek infokkal(és újra): az akku rövid ideíg, kapacitásának többszörösét is leadhatja (az elem nem), ezért használják például gépkocsiknál is! de közben felmelegszik, a cellák összeérnek, zárlat keletkezik.télen ezért célszerű 10mp indítózás után 20mp-ig pihentetni a gépkocsi akkut,másrészt hidegben kevesebbet ad le az akku(kapacitása csökken).a pl.55Ah kapacitásnál sokkal többet, hiszen az önindító olyan fogyasztó, mint a háztartásban a mosógép. 100 W izzó áramfelvétele: 220V/100W=2.2A
a feszültség különbségek az akkut alkotó elemek kölcsönhatásaiból alakulnak (NiMh,NiCa,Li vagy Pb, azaz ólom)
...de lehetséges,hogy klubjaimban hosszabban hozzászólok (közlekedés, fotózás)
szép napot!

Tovább 

A golyóstoll "lelke" a nagy pontossággal csiszolt fémgolyó,ez viszi át a gyorsan száradó,olajalapú tintát a papírra.

A golyó általában lágy- vagy rozsdamentes acélból készül,átmérõje kb.1mm,és néhány miliomodcm-nyi pontossággal gömb alakúra csiszolják.Készülhet volfrám és szén ötvözetébõl is,amely csaknem gyémántkeménységü.

A golyó felületét néha érdesítik,hogy jobban tapadjon a felülethez,amelyre írnak.

A kész golyókat acél- vagy sárgaréz foglalatba helyezik,amelyben minden irányban szabadon foroghatnak,majd a foglalat csúcsát behajlítják,hogy a golyó ne essen ki.

Címkék: Hétköznapi csodák

Utolsó hozzászólás

[Törölt felhasználó] üzente 11 éve

Ezt érdemes volt elolvasni! Köszi.

Tovább 

Alkonyatkor világszerte milliószám gyúlnak fények az utcákon,hogy aztán hajnalban ismét kialudjanak.A lámpák jó részét maga a napfény kapcsolja be és ki.

A közvilágítást idõkapcslók vezérlik,amelyeknéhány,egymáshoz közeli utca lápáit mûködtetik.Az elsõ idõkapcsolók még mechanikus szerkezetûek voltak,s ezeket,mint az órákathetente fel kellett húzni és be kellett állítani.

A korszerû idõkapcsolók többsége már elektromos órával mûködik,amely egy tárcsát forgat.A tárcsán lévõ kiálló fogak kapcsolják ki és be a világítást a beállított idõpontokban.E kapcsolók hasonlóak a háztartásokban vagy a központifûtési-rendszerekben használt idõkaocsolókhoz.

Címkék: hétköznap csodák

Utolsó hozzászólás

[Törölt felhasználó] üzente 11 éve

Ezt nem tudtam ,hogy az időjárás is befolyásolja a közvilágítást.Akkor most meginnt tanultam.Köszi üdv.mari

Tovább 

A világ nagyvárosaiban mindenütt hivalkodóan fénylenek a sokszínû képekké vagy éppen márkanevekké összeálló neonreklámok.

A hagyományos vilanykörtétõl eltérõen,a vékony fénycsövekbõl könnyen alakíthatók ki betûk vagy más,bonyolult alakzatok.

Jellegzetes fényüket az "elektromos gázkisülés" jelenségének köszönhetik.A gázok rendes körülmények között nem vezetik az elektromosságot,jó szigetelõk.Ha azonban a nyomást erõsen csökkentjük,és nagy feszültség alá helyezzük,a gázok is elektromos vezetõvé válnak.

Címkék: Hétköznapi csodák

Utolsó hozzászólás

Sallai Erzsébet üzente 11 éve

Legalább innetől fogva tudom miért szineződött el a neonunk a konyhában:)

Tovább 

A villanykörte üvegbúrája nrm sokkal vastagabb a papírnál,mégsem törik össze,amikor erõsen megmarkoljuk,hogy a foglalatba csavarjuk.Ennek oka a villanykörte alakjába keresendõ,amely a "tojáshéjelven" alapszik.

A természet már réges-régen megtalálta a megoldást arra,hogyan ne törjenek össze a tojások a rajta kotló madár súlyától.A dolog nyitja a jellegzetes tojásalak,amely még vékony héj esetébebis nagy szerkezeti szilárdságot biztosít,bármerrõl is érje a nyomás.(Ha a héj túl vastag lenne,a fióka nem tudna utat törni magának.)

A villanykörte- akárcsak a tojáshéj- egészében lekerekedett felületû.Amikor megfogjuk,az erõ az érintkezési ponttól minden irányban szétterjed az üveg görbülete mentén.Ennak eredményeként az erõ sokkal nagyobb felületen oszlik el,s egyetlen pontra sem nehezedk túl nagy nyomás.

Címkék: Hétköznapi csodák

Utolsó hozzászólás

Tóth Zoltánné Erika üzente 11 éve

Szia Magoca!Na látod számomra meg ez az érdekes.Nagyon szép ez a kép.Köszönöm!ErikaElőzmény: Magoca, 2007-11-03 18:24Szia Nagyon érdekes amit a villanykörtéről irsz. Képzeljétek el mi volt akkor amikor még nem volt villany, milyen fantasztikus ügyesen megoldották, hogy a templomokban, katedrálisokban, hogy világossságot csaltak a belső terekbe.  Rómában fényképeztem ezt a kupolót, fenntől jön be a fény: 

Tovább 

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu