At 1980-as évek elején világszerte ragadós hátú sárga cédulák tünnek fel az irodákban.Általában iratokra ragasztották õket,és az alkalmazottak ezeken üzentek egymásnak.Elolvasás után a cédulát nyomtalanul el lehetett távolítani.

Az évek múlásával e ragadós papírszeletkék az iskolákban,majd az otthonokban is megjelentek.A diákok és a kutatók ilyen cédulákkal jelölték meg a számukra fontos könyvoldalakat,s az elfoglalt férjek és feleségek is ilyenekre írták egymásnak sürgõs üzeneteiket.

A Hold kering a Föld körül,bolygónk pedig a Nap körül.Ennek a jelenségnek az oka a tömegvonzás,ami összetartja a csillagok anyagát,a galaxisokat,és mozgatja az üstökösöket pályájukon,melyeket számításokkal meg lehet határozni.Az égitestek mozgása a világûrben az égi mechanika törvényeivel van összehangban.

Kepler törvényei

Régebben úgy gondolták,hogy a világegyetem középpontjában a mozdulatlan Föld áll,és körülötte keringenek az égitestek.A 16. században Kopernikusz forradalmasította a csillagászatot,amikor kijelentette,hogy a Nap van a világmindenség középpontjába,körülötte keringenek a bolygók a Földel együtt.Állítását azonban nem tudta igazolni.Kepler volt az,aki a 17.században felismerte az éditestek mozgásának mechanizmusát.Sok-sok megfigyelés,adat és matematikai számítás alapján kijelentette,hogy a bolygók egy ellipszis alakú pályán keringenek a Nap körül,és három törvényben magyarázta meg szabályszerüségeiket.

A férfiak még ma is a régimódi,"torokmetszõ" pengével borotválkoznának reggelente,ha nem állna rendelkezésükre az amerikai King Camp GilletteÛ(1855-1932) találmánya.

Az Amerika középnyugati részén tevékenykedõ utazó ügynök,Gillette 1895 egy reggelén borotválkozás közben azon elmélkedett,hogy hagyományos,hosszú borotvakése nem vág elég jól,és nem is biztonságos.Észrevette,hogy a kinyitott pengének csak egy részét használja,s  eltöprengett azon,milyen veszedelmes szerszám is a borotva,amely -szó szerint- elvághatja az ember torkát.Ráadásul,mivel elfoglalt ember volt,nem szivesen fecsérelte az idejét arra,hogy borotvakését a fenõszíjon élezze.

Ha fazékban fõzünk burgonyát,az legalább 25-30percig tart.A kuktában ugyanehhez 4-5 perc is elég.Mi az oka ennek?

A fazékban a víz 100°c-on forr.Hiába próbálumk ennél magasabb hõfokot elérni,nem sikerül,legfeljebb több gõzképzõdik.

A kukta fedele azponban szorosan zár,így a víz forrásakor keletkezõ gõz felgyülemlik benne.A nyomás emelkedni kezd,s ezzel együtt nõ,illetve magasabb lesz a víz forráspontja is.Ily módon tehát megnövelhetjük a fõzéshez nszükséges  hõmérsékletet,következésképp a fõzés idõtartamát csökkenthetjük.

Mintegy száz évvel ezelõttig a ragasztók vagy növényi gyantából,vagy állatok kifõzött  csontjaiból és bõrébõl készültek.Ezek a gyanták és enyvek lassan száradtak,s nem biztosítottak igazán erõs kötést.Ragasztót ekkoriban fõleg az asztalosok használtak.A folyékony enyv beszivárgott a fa pólusaiba,majd megszáradva összeerõsítette a fadarabokat.

A mai ragasztók szinte már mind mesterséges alapanyagúak.Gyorsan száradnak,és rendkívül erõs kötést biztosítanak.A leggyorsabb hatásuak a pillanatragasztók,amelyek másodpercek alatt megkötnek.Szintén kiváló ragasztók az epoxigyanták,amelyeknek külön csomagolt két komponensét össze kell keverni,s az elegy 10-30 perc alatt köt meg.

A mikrohullámú sötõ bekapcsolásakor nagy energiáju mágneses teret kapcsolunk be,amely a rádióadásokéhoz vagy a radarokéhoz hasonló frekvenciával váltakozik.Az így gerjesztett mikrohullámok alkalmasak az étel gyors fõzéséhez,mivel hatásukra a bennük lévõ vízmolekulák másodpercenként mintegy 2500milliószor ismétlõdõ rezgésbe kezdenek.Eközben energiát vesznek fel a mágneses térbõl, s felmelegítik az ételt.

Mivel az összes energiát az étel veszi fel,s nem pazarlódik el az edény vagy a környezõ levegõ felmelegítésére,az eljárás sokkal gyorsabb és gazdaságossabb a hagyományos módszereknél.

A folpack fólia tapadásának két oka van:egyrészt rugalmas,kinyújtás után igyekszik eredeti méretére zsugorodni;másrészt sztatikus  elektromos töltéssel rendelkezik,így  sok más tárgyat vonz.

A fólia  rugalmasságának titka  molekuláris szerkezetében rejlik.A mûanyagok "hosszú" molekulákból állnak -a polietilén molekuláiban például egymás után több ezerszer is ismétlõdnek az egy szén- és két hidrogénatomból álló egységek.Az egyéb anyagok túlnyomórészt kis molekolájuak- a vízmolekula például csak egy oxigén- és két hidrogénatomot tartalamaz.

Csupán Nagy-Britanniában naponta 150 millió csésze filteres teát készítenek.Egy ilyen kis zacskónyi tealevelet leforrázva épp egy csésze erõs teát kapunk.A filterek készítésére használt finom papír lyukacsainak elég nagynak kell lenniük ahhoz,hogy a forró vizet átengedjék,de ugyanakkor a tealevelek nem kerülhetnek a vízbe.A vékony papír nem szakadhat el a nagy sebességû teacsomagoló gépeken vagy használat közben,még akkor sem,ha nedves.

Közönséges papír nem felelne meg e követelményeknek.A filterpapír kétféle erõs rostból készül:manilakenderbõl -ez egy hosszú,természetes rost,amelybõl kötelet is fonnak- és a zacskók lezárását elõsegítõ,hõre lágyuló mûanyag szálakból.A kétféle rostot nem szövik egybe,hanem vizes elegyben rétegenként egymásra ülepítik õket.Miután a víz elszivárog,a rost hálóból hengerek között kipréselik a maradék nedvességet,és készen is van a filterpapír.Ezzel a módszerrel a papírnak szabálytalan,hálószerû szerkezete lesz,különbözõ méretû,parányi lyukkal.

A cipzár alkalmazásában az USA haditengerészetéé volt az úttörõ szerep,hiszen 1918-ban 10000 cipzárat rendeltek "szélálló" repülõs ruháikhoz.

Az elsõ húzózárat -a mai cipzár õsét- Whitcomb Judson amerikai mérnök dolgozta ki 1893-ban.Az akkoriban divatos magas,gombolható szárú férficsizmák gyors becsatolására fejlesztette ki a "kampós zárat".De ez a fajta zár,amely egy nyitót alkalmazott kampók és hurkok egymásba akasztására,még meglehetõsen nehézkes volt.

A ruházati iparban a tépõzárat a cipzár és a patent helyett alkalmazzák.Az orvostudományban is ismert,például a Jarvik 7 mûszív kamráit tépõzárral rögzítik.Az amerikaiûrsikló utasai is tépõzárszalagokat használnak,hogy tálcáikat,ételcsomagjaikat,tudományos berendezéseiket vagy éppen önmagukat valamilyen alkalmas felülethez rögzítsék,hogy a súlytalanság állapotában ne sodródjanak el.

A tépõzár alapgondolata Georges de Mestral svájci mérnök agyában fogant meg 1948-ban.Egy erdei sétából hazaérve,a zoknija és a kutyája szõre tele volt bogánccsal,s õ elhatározta,megvizsgálja,miért ragad beke a bogáncs ilyen erõsen a gyapjúba.Mikroszkópjába pillantva azt látta,hogy a bogáncs apró kampói beleakadnak a gyapjúszálak alkotta hurkokba.

A ceruza -régebbi nevén irón-bele már évszázadok óta nem ónbol vagy ólomból készül.Az ókori egyiptomiak,görögök és rómaiak kis ólomkorongokkal vonalazták meg a papiruszlapokat,milõtt ecsettel és tintával nekiláttak volna a díszittésnek és írásnak.A 14.században már az európai mûvészek is készítettek ólom-,cink- vagy ezüstvesszõvel világosszürke rajzokat.A 16.században pedig a Zürichben élõ Konrád Gesner Értkelés a fossziliákról címû könyvében már egy fafoglalatú írópálcáról is beszámol.

Az elem felfedezéséhez az 1780-as években végzett anatómiai kísérlatek vazettek el.Luigi Galvani,a bolognai egyetem anatómiaprofesszora azt vette észre,hogy a halott békák lába összerándul,amikor kampóval felakasztják õket a vaskorlátra.Egy másik olasz tudós,Alessandro Volta,a paviai egyetem professzora rájött arra,hogy az elektromosságot a rézkampók és a vaskorlát közti érintkezés eredményezi.E felismerésbõl kiindulva,1800-ban megalkotta a Volta-elemet,amely a modern elemek elõdjének tekinthetõ.Az elemeket régebben telepeknek is nevezték,mivel egyes tipusaik,mint az autóakkumlátor is,tulajdonképpen több egyedi elembõl álló csoportok,azaz telepek.Az elem igazán pazarlóan bánik Földünk energiájával: az elõállításához szükséges energia akár 50-szer nagyob is  lehet,mint amennyit megtermel.

A golyóstoll "lelke" a nagy pontossággal csiszolt fémgolyó,ez viszi át a gyorsan száradó,olajalapú tintát a papírra.

A golyó általában lágy- vagy rozsdamentes acélból készül,átmérõje kb.1mm,és néhány miliomodcm-nyi pontossággal gömb alakúra csiszolják.Készülhet volfrám és szén ötvözetébõl is,amely csaknem gyémántkeménységü.

A golyó felületét néha érdesítik,hogy jobban tapadjon a felülethez,amelyre írnak.

A kész golyókat acél- vagy sárgaréz foglalatba helyezik,amelyben minden irányban szabadon foroghatnak,majd a foglalat csúcsát behajlítják,hogy a golyó ne essen ki.

Alkonyatkor világszerte milliószám gyúlnak fények az utcákon,hogy aztán hajnalban ismét kialudjanak.A lámpák jó részét maga a napfény kapcsolja be és ki.

A közvilágítást idõkapcslók vezérlik,amelyeknéhány,egymáshoz közeli utca lápáit mûködtetik.Az elsõ idõkapcsolók még mechanikus szerkezetûek voltak,s ezeket,mint az órákathetente fel kellett húzni és be kellett állítani.

A korszerû idõkapcsolók többsége már elektromos órával mûködik,amely egy tárcsát forgat.A tárcsán lévõ kiálló fogak kapcsolják ki és be a világítást a beállított idõpontokban.E kapcsolók hasonlóak a háztartásokban vagy a központifûtési-rendszerekben használt idõkaocsolókhoz.

A világ nagyvárosaiban mindenütt hivalkodóan fénylenek a sokszínû képekké vagy éppen márkanevekké összeálló neonreklámok.

A hagyományos vilanykörtétõl eltérõen,a vékony fénycsövekbõl könnyen alakíthatók ki betûk vagy más,bonyolult alakzatok.

Jellegzetes fényüket az "elektromos gázkisülés" jelenségének köszönhetik.A gázok rendes körülmények között nem vezetik az elektromosságot,jó szigetelõk.Ha azonban a nyomást erõsen csökkentjük,és nagy feszültség alá helyezzük,a gázok is elektromos vezetõvé válnak.

A villanykörte üvegbúrája nrm sokkal vastagabb a papírnál,mégsem törik össze,amikor erõsen megmarkoljuk,hogy a foglalatba csavarjuk.Ennek oka a villanykörte alakjába keresendõ,amely a "tojáshéjelven" alapszik.

A természet már réges-régen megtalálta a megoldást arra,hogyan ne törjenek össze a tojások a rajta kotló madár súlyától.A dolog nyitja a jellegzetes tojásalak,amely még vékony héj esetébebis nagy szerkezeti szilárdságot biztosít,bármerrõl is érje a nyomás.(Ha a héj túl vastag lenne,a fióka nem tudna utat törni magának.)

A villanykörte- akárcsak a tojáshéj- egészében lekerekedett felületû.Amikor megfogjuk,az erõ az érintkezési ponttól minden irányban szétterjed az üveg görbülete mentén.Ennak eredményeként az erõ sokkal nagyobb felületen oszlik el,s egyetlen pontra sem nehezedk túl nagy nyomás.