Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Elfelejtettem a jelszavam 

Nem vagy belépve

Ez a funkció csak regisztrált tagoknak elérhető. Csatlakozz most a Networkhöz vagy ha már tag vagy, lépj be itt:

Az elem felfedezéséhez az 1780-as években végzett anatómiai kísérlatek vazettek el.Luigi Galvani,a bolognai egyetem anatómiaprofesszora azt vette észre,hogy a halott békák lába összerándul,amikor kampóval felakasztják őket a vaskorlátra.Egy másik olasz tudós,Alessandro Volta,a paviai egyetem professzora rájött arra,hogy az elektromosságot a rézkampók és a vaskorlát közti érintkezés eredményezi.E felismerésből kiindulva,1800-ban megalkotta a Volta-elemet,amely a modern elemek elődjének tekinthető.Az elemeket régebben telepeknek is nevezték,mivel egyes tipusaik,mint az autóakkumlátor is,tulajdonképpen több egyedi elemből álló csoportok,azaz telepek.Az elem igazán pazarlóan bánik Földünk energiájával: az előállításához szükséges energia akár 50-szer nagyob is  lehet,mint amennyit megtermel.

Az elemekben az elektromos áramot két elektród és egy folyékony vagy szilárd halmazállapotú eletrolit reakciója termeli.A két elektród az elem egy-egy fémpólusával érintkezik.Amint az elem az áramkörbe kerül,folyamatos elektronáram indul az egyik(a negatív) pólustól az áramkörön át a másik(a pozitív) pólus felé.

Ennek az a magyarázata,hogy az egyik elektród anyagának egy része ilyenkor fokozatosan feloldódik az elektrolitban,azaz atomjai szétbomlanak,és pozitív töltésü ionokat bocsátanak az elektrolitba,illetve elektronokat adnak le a vezetékbe.A másik elektrod általában más anyagból készül,amely nem oldódik ilyen nagy mértékben az elektrolitban.Az elektrolitba kerülő pozitív ionoknak viszont elektronokat ad át,így önmaga elektronhiányossá válik.Ezt a hiányt pótolják az áramkörben áramló elektronok.

Az egyetlen cellából álló,hengeres alakú elemeket,amilyeneket például a zseblámpákban is használunk,szárazelemeknek nevezzük,mivel az elektronit zárt rendszerben működik,azt nem szükséges utántölteni.Jellegzetes típusa a savas cink-szén elem.

A szárazelem fémburkolata cinkből készül,a ez alkottja az egyik elektródot is.Az ammónium-kloridos elektronitba mangándioxidot elegyítenek,s a másik elektród a mangán lesz,mivel tulajdonképpen ez adja le az elektronjait az ammónium-kloridnak.A pozitív pólusról az áramot egy központi elhelyezésű szénrudacska  juttatja vissza a mangánhoz(negatív pólus).

Az effajta szárazelemek feszültsége újonnan 1,5 volt,ám a használat során teljesítményű fokozatosan gyengül,mivel a szénrúdon képződő hidrogénbuborékok csökkentik az elektród felületét.Az elktrolitban mangán-dioxid viszont részben eltávolítja ezeket a buborékokat,és így gyengíti hatásukat.

Az elektromosságot termelő kémiai reakciók során a negatív és a pozitív pólus egyaránt ólom-szulfáttá,az elektrolit pedig vízzé alakul át,persze fokozatosan.Ha a folyamat teljesen végbemegy,az akkumlátor lemerül.Amint azonban a gépkocsi motorja beindul,a generátorból érkező áram a kémiai reakciók visszafordításával (elektromos energia termelésével) tölteni kezdi az akkumlátort.Az ólom-szulfáttá átalakult elektródok lassacskén újból tiszta ólommá és ólom-dioxiddá alakulnak vissza,s a kénsav is visszanyetri eredeti töménységét.

A gépkocsikban használt elemeket akkumlátoroknak nevezzük,mivel ezek képesek  abeléjük vezetett áramot felhalmozi (latinul akkumulálni),és kémiai energia formájában tárolni,míg az áram kivételekor ez az energia visszaalakul elektromos energiává.Az akkumulátor a leggyakrabban hat,egyenként 2 volt feszültségű,sorba kapcsolt cellákból áll.

Minden egyes cellában több elektród is van -ezeket lemezeknek nevezzük- mégpedig úgy,hogy a pozitív és negatív lemezek váltakozva helyzkednek el.A kénsavas elektrolitban felfüggesztett lemezek közt szigetelőréteg húzodik,hogy ne alakulhasson ki rövidzárlat.A lemezek valójában ólomrácsok,amelyek közül az ólomlemezek az akkumulátor negatív sarkét,míg az ólom-dioxid lemezek a pozitív sarkot alkotják.

 

Címkék: Hétköznapi csodák

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

M Imre üzente 11 éve

kicsit bővebben nem engedte a rendszer, így röviden segítek infokkal(és újra): az akku rövid ideíg, kapacitásának többszörösét is leadhatja (az elem nem), ezért használják például gépkocsiknál is! de közben felmelegszik, a cellák összeérnek, zárlat keletkezik.télen ezért célszerű 10mp indítózás után 20mp-ig pihentetni a gépkocsi akkut,másrészt hidegben kevesebbet ad le az akku(kapacitása csökken).a pl.55Ah kapacitásnál sokkal többet, hiszen az önindító olyan fogyasztó, mint a háztartásban a mosógép. 100 W izzó áramfelvétele: 220V/100W=2.2A
a feszültség különbségek az akkut alkotó elemek kölcsönhatásaiból alakulnak (NiMh,NiCa,Li vagy Pb, azaz ólom)
...de lehetséges,hogy klubjaimban hosszabban hozzászólok (közlekedés, fotózás)
szép napot!

Válasz

Tóth Zoltánné Erika üzente 12 éve

Hát igen iparkodok minél többet nyújtani.Örülök,hogy örültök!!

Válasz

Rné Magdi üzente 12 éve

Ügyes!

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 12 éve

Mazsola te mindig tudsz valami újjat !Köszi.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 12 éve

Tanulok! Köszi!

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 12 éve

Hát ma meginnt tanultam valamit köszi:jani

Válasz

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu