Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Elfelejtettem a jelszavam 

Nem vagy belépve

Ez a funkció csak regisztrált tagoknak elérhető. Csatlakozz most a Networkhöz vagy ha már tag vagy, lépj be itt:

  

 A különös agyagkatonák története Xi'an gazdag történelmébe ágyazódik. Az id?számítás előtti ötödik és harmadik század között Kína területén öt, egymással folyamatosan háborúskodó állam létezett. A megosztottságnak és a helyi háborúknak Qin Shihuang császár, a Qin dinasztia megalapítója vetett véget, aki uralma alatt egyesítette az országot és megalapította annak fővárosát nem messze a mai Xi'antól. Az erőskez? uralkodó jelentős építkezéseket szervezett és ezek között hatalmas síremléket emeltetett magának. A méreteiben is lenyűgöző síremlék küls? falai - a régészek számításai szerint - több mint hat kilométer hosszúak, a belső kamrarendszer falainak körfogata kett? és fél kilométer. Bár Qin Shihuang császár mauzóleumának feltátásán folyamatosan dolgoznak, a sír jelent?s része még mindig ismeretlen.

A Xi'an mellett, Qin Shiuhang síremlékének középpontjától mintegy ezerötszáz méterre 1974-ben és 1976-ban felfedezett agyagkatonák ahhoz az eltemetett agyaghadsereghez tartoznak, amely a császár hatalmát a túlvilágon volt hivatott megjeleníteni és őrizni. A huszadik század talán legjelentősebb régészeti leletére véletlenül - kútfúrás közben - bukkantak. Az 1974-ben feltárt első föld alatti terem kettőszáztíz méter hosszú és hatvan méter széles, mélysége öt és hét méter között váltakozik. A hatalmas méretű üreg tetőzetét pillérek és gerendák tartották. A megdöbbent régészek a teremben agyagharcosok és lovak ezreit találták csatarendbe állítva. 1976-ban további két - az elsőnél kisebb - termet tártak fel, közel az 1974-es lelethez.

A közel hatezer életnagyságú agyagkatona arccal keletnek fordulva szabályos hadsereget formál. A hadsereg szárnyain íjászok helyezkednek el fegyverüket felemelve. A sereg fő erejét a lándzsával felfegyverzett gyalogság és az őket támogató harci szekerek alkották. Az agyagharcosok zömének kezében a kor valódi fegyverei voltak, a bronzkardok a tábornokok és főtisztek rangját jelezték. A kardokat és más fegyvereket felületkezeléssel rozsdamentessé tették, olyannyira, hogy a föld alatt eltöltött több mint kétezer év után is élesek maradtak

Az agyaghadsereg minden katonájának más, a többiekétől különböz? vonásai és arckifejezése van. Az agyagkatonák ruhája a finom részletekig kidolgozott, a testtartások gondos megmunkálást tükröznek. A jelenleg is folyó régészeti feltárás feltételeinek biztosítása és a leletek megóvása érdekében a kínai kormány az egykori termek övezetében múzeumegyüttest létesített. A régészeti munka során jelentős mértékben restaurálást is végeznek, mert az agyagfigurák jó része az elmúlt évezredekben - az üregekben pusztító tüzeknek a következtében is - összetört, súlyosan sérült

Az ásatások során, 1980-ban, a császár sírjának főbejáratától alig húsz méterre két nagyméretű, bronz harci szekeret találtak, lovakkal és bronz harcosokkal együtt. Ma a különös bronz harci szekerek az agyagkatonák mellett a leletek fölé és köré emelt múzeumegyüttes fő látványosságai

Az ásatásokat végző régészek szerint az eddig fellelt agyagharcosok egy olyan, még nagyobb agyaghadsereg katonái, amelyet Qin Shihuang sírjában, illetve körülötte temettek el és amelynek nagy része ma is feltáratlan.

A kínai agyagharcosok régészeti és egyetemes kultúrtörténeti jelentőségét nehéz túlbecsülni, hiszen a kínai civilizáció egy rendkívül fontos, meghatározó jelentőségű, de korábban kevésbé ismert időszakáról nyújtanak páratlan értékű és gazdag ismeretanyagot. A leletegyüttest annak gazdagsága és méretei a század egyik legnagyobb régészeti felfedezésévé avatják. Az agyaghadsereg értő, tudományos vizsgálata nagyban hozzájárulhat a hadtudományi - elsősorban hadtörténeti - ismeretek bővítéséhez is. A fegyverek, a katonák elhelyezése, az alkalmazott hadirend a kor magas szint? hadi kultúráját, hadviselése módjait hadsereg-szervezési elveit és megoldásait teszi hozzáférhet?vé a tudományos elemzés számára.

Xi'an, a közel négymillió lakost számláló ipari nagyváros gazdag a történeti értékekben. Valóban híressé azonban nem a különös formájú templomok és pagodák, a kínai stílusban épült nagymecset, vagy az uralkodói sírok tették. Hírnevét Qin Shihuang császár agyagkatonáinak köszönheti, annak a terrakotta hadseregnek, amely kutatók, látogatók és turisták százezreit vonzza évről-évre és amely ma már a Világörökség része.

 

http://hungarian.cri.cn/1/2004/01/15/2@4381_2.htm

Címkék: titkok és talányok

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Halhóber István üzente 10 éve

Nagyon érdekes, köszönöm szépen.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 10 éve

jó témákat találtál, Mazsola. Egyébként a Múmia 3. című filmben is szó van erről.

Válasz

M Imre üzente 10 éve

Újabb titok és talány...köszönöm! Valaha láttam erről egy filmet.

Válasz

Ené Bakos Irén üzente 10 éve

Nagyon érdekes, köszönöm szépen.

Válasz

pappné éva üzente 10 éve

Köszönöm szépen nagyon érdekes!!!!És bámulatos!!! köszi.

Válasz

KIss Sándorné Marika üzente 10 éve

kösz szépen

Válasz

Rné Magdi üzente 10 éve

Ügyes!
Köszönöm szépen.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 10 éve

Bámulatos !

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 10 éve

Érdekes volt amit olvastam,köszönöm .

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 10 éve

Köszönöm!

Válasz

További hozzászólások 

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu