Esterházy-kastély, Fertőd

Az ország egyik leggazdagabb főúri családja, az Esterházyak 1720-66 között építtették ragyogó kastélyukat, a magyar Versailles-t. Ma múzeum és fontos kulturális helyszín, valamint a magyar Haydn-kutatás központja.

A kastély pompás épületegyüttese - a barokk színház kivételével - épségben megmaradt. Az itt működő múzeum kiállításainak nagy része az épület fénykorát, Esterházy (Fényes) Miklós (1762-1790) idejét idézi. Gazdag arany borítású termek, korabeli falfestmények, Kínából hozatott lakktáblák, XVIII. századi, gobelinhímzéses bútorok, porcelánok mutatják a korabeli pompát, a barokk-rokokó hercegi udvart.

Joseph Haydn, a nagy osztrák zeneszerző aktív korszakának mintegy a felében, 1766-tól 1790-ig itt lakott és alkotott. A kastélyban kiállítás emlékezik rá - emellett a nyáron megrendezett koncertek, a Haydn-központ terve hivatott arra, hogy a fénykor szellemisége is újjáteremtődjön.

 

Szép, hármas tagolású, kovácsoltvas kapun jutunk a főhomlokzathoz ívesen hajló földszinti szárnyak által közrezárt, tiszafákkal, szökőkúttal díszített udvarba. A kapu választóoszlopait rokokó kővázák díszítik. Kétoldalt a kapuhoz ívesen hajló földszintes szárnyak csatlakoznak, majd kétemeletes szakaszokba mennek át, és a háromemeletes főépülettel egybeépítve a tojásdad alakú belső udvart zárják körül.

Az épület homlokzatán a barokk építészet szinte minden díszítőeleme megfigyelhető, köztük talán a legszebb az íves karú, kétmenetes díszlépcső, amely az emeleti erkélyre vezet. A korlátot lámpásokat tartó puttók díszítik; az erkély mellvédjén két kőváza, középen az aranyozott hercegi címer.

A kastély ékessége a középső traktusban az erkélyre nyíló zeneterem. Fehér alapon dúsan aranyozott, a falakon hasonló színű falikarokkal, 64 gyertyával. Innen a díszterembe lépünk. Mennyezetén Johann Basilius Grundemann freskója: Apolló a Nap szekerén. A mennyezetről öt nagy csillár függ alá. A négy sarokban az évszakokat ábrázoló életnagyságú szobrok márványtalapzaton állnak.

A zeneterem és a díszterem a háborús pusztítások ellenére jó állapotban maradt meg. Az egykori olajfestmények elpusztultak, helyükön ideiglenesen a XVII. századból származó flamand és francia gobelin díszlik. Az itt látható vázák, szobrok, kandallók eredeti darabok.

Az emeleten további nyolc szalonban korabeli bútorok, porcelánok, díszórák, festmények vonják magukra a figyelmet. Figyelmet érdemel a korabeli gobelinhuzatú bútorokkal, festményekkel berendezett szoba, ahol Mária Terézia királynő 1773-ban megszállt. Néhány szalon falán a XVIII. századból megmaradt chinoiserie festés, kínai jeleneteket ábrázoló díszítések láthatók. A volt hercegi lakosztály egyik szobájának falait a XVIII. században Kínából importált lakktáblák és tükrök díszítik.

A földszinten található a nyári ebédlő, a Sala Terrena; padozata fehér márvány, a falak fehérek, részben zöldre festve, ezüst virágfüzérekkel. A mennyezeten mitológiai jelenteket ábrázoló freskók Joseph Ignatz Milldorfer munkái. A két oldalsó fal közepén tükrökkel kirakott bemélyedés, alatta kőlapon márvány medence, benne porcelán békák úszkálnak.

A török kiűzése után az ország leggazdagabb főúri családjai közé emelkedett Esterházyak 1720-66 között építtették át a XVII. századi kastélyt a magyar Versailles-já. Az építkezést Esterházy József kezdte meg, amikor 1720-ban megbízást adott Anton Erhardt Martinelli építőmesternek egy kétszintes, 20 szobás vadászlak tervezésére és építésére.

Az elkészült épület a kastély magja, amit a XVIII. század második felében Melchior Hefele épített tovább Esterházy (Fényes) Miklós erős irányítása mellett. Ekkor alakult ki a kastély mai formája. A kastély fénykora 1768-tól 1790-ig tartott. Az első nagyszabású ünnepséget 1770-ben rendezték, amikor a herceg bemutatta kastélyát és udvartartását a bécsi arisztokráciának.

A kastély a II. világháború idején sokat szenvedett, berendezéseit elhurcolták. A bútoroknak és a berendezéseknek csak kis hányada került elő, ezért a ma látogatható szalonokat részben más kastélyokból vásárolt korabeli bútorokkal rendezték be. Ugyanakkor folyamatosan keresik és vásárolják vissza az egykor elszállított bútorokat.

2004 szeptemberében befejeződött a kastélyfelújítás első üteme, amikor is teljesen kicserélték a főépület tetejét, a nyílászárókat és a külső közműveket, felújították a kastély díszudvari homlokzatát és restaurálták a kovácsoltvas és a faragott kőelemeket is. Kiépült a szennyvízcsatorna és a kastély egy részén a központi fűtés és folyamatosan rendezik a díszudvart és nyesik a fákat az épületet körülvevő parkban.

Esterházy-kastély parkja, Fertőd

A park valaha versailles-i mintára készült barokk franciakert volt, megmaradt része ma természetvédelmi terület.

A fertődi Estreházy-kastély körül a barokk kor szokásainak megfelelően franciaparkot alakítottak ki. Mint a francia típusú kertekben, zöld növények díszítik a centrumból sugár irányban szétágazó utakat, végpontjukban kápolna vagy egy-egy kegyszobor állt.

A XIX. században a mértani formákból építkező parkot a természethez jobban igazodó angolpark váltotta fel. Ezt a már-már elvaduló parkot hozta rendbe a századfordulón Esterházy Miklósné, gróf Cziráky Margit. A sírdomb körül létesített kis fenyő- és lombos fák alkotta park őrzi Cziráky Margit (1874- 1910) és Esterházy Miklós Pál Antal (1869- 1920) kettős sírját.

Szabadon látogatható

 

http://www.vendegvaro.hu/Esterhazy_kastely_Fertod