Széchenyi-kastély, Nagycenk: Tóth Zoltánné Erika blog

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Elfelejtettem a jelszavam

Széchenyi-kastély, Nagycenk

A barokk kastély építészeti szempontból is érdekes. Kiemelt jelentőségét azonban az adja, hogy itt élt a legnagyobb magyarként tisztelt Széchenyi István. A kastély ma emlékmúzeum.

A kastély 1750 körül épült, 1800-ban Ringer József, 1840-ben pedig Hild Ferdinánd tervei alapján jelentősen átépítették. Az építkezést Széchenyi Antal kezdte meg az 1700-as évek derekán az itteni udvarház átépítésével. Majd a Nemzeti Múzeumot alapító, felvilágosult gondolkodású Széchényi Ferenc és fia, Széchenyi István is hozzájárult a ma is látható épületegyüttes kialakításához.

Széchényi Ferenc idején készült a főbejárat fölé a kovácsoltvas erkély. Széchenyi István 1838-ban Pollack Mihály tervei alapján bővítette mind a két oldalon egy-egy derékszögben csatlakozó szárnnyal. Az ő birtokossága idején élte virágkorát, s ha tudjuk, hogy 1840-ben, amikor építését befejezték, gázvilágítás és vízöblítés szolgálta a kényelmet, akkor ez valóban virágkora volt a nagycenki kastélynak.

Az épület
Az őrépületekkel védett, kovácsoltvas kapun át belépő vendéget franciakert fogadja. A kétszintes, finom homlokzatú épület közepén timpanonnal zárt rizalit ugrik ki. Előtte toscan oszlopok tartják a barokk kovácsoltvas erkélyt. Az ablakok felett nagyméretű domborműszalag húzódik. A timpanonban a Széchenyi család címere látható. A két szinten végigfutó 5-5 ablak finom ritmust ad az épületnek.

Angolpark, Nagycenk

A nagycenki kastélyt eredetileg franciakert vette körül. A XIX. század elején a birtokos Széchényi Ferenc - a szabályos formákat feloldatva - angolparkká formáltatta. A kertet a század második felében Széchenyi Béla számos ritka növénnyel gazdagította.

Széchenyi István-szobor, Nagycenk

A reformkori politikus, Széchenyi István szobrát, Strobl Alajos alkotását 1897-ben avatták fel. A templom előtti téren álló, méltóságot sugárzó szoboralak előrelendített karja mintha a jövőbe mutatna.

A XIX. század végén már szabad volt az emlékezés, ezért 1890. szeptember 21-én, születésének 100. évfordulóján a település képviselő-testülete elhatározta a szobor felállítását. A nagycenkiek csak szerény összeggel járulhattak hozzá, de sokat tettek érte: gyűjtést rendeztek, és támogatókat kerestek. Az országos gyűjtésből befolyt összeget Sopron megye és Széchenyi Béla egészítette ki. A megbízást a művész csak évek múlva tudta vállalni. Ez kedvező volt, mert közben méltó helyet alakítottak ki a szobor számára, melyet azután 1897-ben fényes külsőségek között lepleztek le. A Széchenyi-szobor talapzatán a címer alatti lévő szöveg - Magyarország nem volt, hanem lesz - Széchenyi hitvallása. Ezzel harmonizál a szobor mozdulata. A hátsó oldalon az olvasható, ami által úgy gondolta, hogy lesz: Széchenyi gazdag életművének legfontosabb elemei: VASKAPU - AKADÉMIA - LÁNCHÍD - TISZA-SZABÁLYOZÁS.

Mauzóleum, Nagycenk

Széchényi Ferenc alakította ki a temetőt, és megnyitásával egy időben, 1778-ban barokk kápolnát építtetett a család nyughelyéül. Ezt 1806-10-ben klasszicista előtérrel bővítették.

A téglalap alakú előcsarnok kazettás mennyezetét ion oszlopok tartják. Az ovális alaprajzú kápolnát kupola fedi, több kutató véleménye szerint Dorffmeister István freskóival. Rózsaszínű felhőkön, harsonázó angyalok között a Szent Kereszt fénylik. A Krisztus mennybemenetelét ábrázoló oltárkép Hess Mihály műve. Innen jutunk a kriptába, ahol koszorúszalagok tömege övezi Széchenyi István és felesége, Seilern Cresscencia sírkamrájának zárólapját. Itt nyugszanak szülei, a Nemzeti Múzeumot alapító és a Mauzóleumot építtető Széchényi Ferenc és felesége, Festetics Julianna. Az egyetlen koporsóban Széchenyi Pál, a Rákóczi-szabadságharc idején az udvarral egyezségre törekvő kalocsai érsek nyugszik.

November 1-jétől április 30-ig bejelentkezéssel látogatható.

http://www.vendegvaro.hu/gen?genid=10498

Címkék: kastély