A Budai vár történeteA Duna nyugati oldalán, a Világörökség részeként, márgából épült hegyen áll a vár, benne a királyi palota. A hegy gyomrában labirintus, a felszínen évszázadok építészeti és kulturális emlékei őrződtek meg."Európának három város a gyöngye, Velence a vizeken, a síkon Firenze, és Buda a hegyen" - így tartották a középkori utazók. Ma a Duna két partjának panorámája és a budai Várnegyed - s hozzá a budai oldalon a Petőfi híd budai hídfőjétől a Gellérthegyen át, a Tabánon keresztül a Várhegyig és a Vízivárosig terjedő terület - 1987 óta része a Világörökségnek. Hozzá tartozik még a pesti oldalon a Margit híd pesti hídfőjétől a Petőfi hídig terjedő szakasz. A várnegyedben található épületek közül számos önmagában is jelentős nevezetesség. Ilyen többek között a Mátyás-templom; a köztársági elnök hivatala, a Sándor-palota, ami előtt delente zenés őrségváltás szolgál látványossággal; és természetesen a királyi palota, amely országos gyűjteményeknek, múzeumoknak ad otthont. A várnegyed polgárházainak udvarai, földszinti traktusai, ülőfülkés kapualjai, pincéi a kiszáradt kutakkal az elfelejtett középkor kincses Budájának hangulatát idézik, érdemes szinte házról házra végigsétálni rajta.Sétára hív a Tóth Árpád-sétány, ami a negyed nyugati oldalán végighúzódva nemcsak csöndes, parkosított sétateret, de szép kilátást is nyújt Budára.Panorámában azonban nem vetekedhet a keleti oldaléval. A Halászbástyáról, a Palotatérről a Világörökséghez tartozó kilátás nyílik a pesti oldalra, a Dunára. A Várhegy gyomrában a kanyargó barlangokat az évezredek során elnyelt víz ereje vájta, s az ember mint búvóhelyet, raktárt vagy mint menekülő útvonalat használta. Veszélyes a Budavári labirintus annak, aki a legendáiról híres, föld alatti várost nem ismeri, de vezetővel mindenki megtekintheti.
A felhasználói élmény fokozása érdekében már mi is használunk cookie-kat a Network.hu oldalon.
Az oldal használatával beleegyezel a cookie-k alkalmazásába. További információ: itt.
Kapcsolódó cikkek:
Sümeg
Gyula
Visegrád
Diógyőr