Ez a már hangzása miatt is rejtélyes fogalom egy képírásfajtát takar, melyet a Húsvét-szigeti bennszülöttek használtak kb. a 18. században. Az írás önmagában persze nem kerülhetett volna be a világtörténelem tíz legnagyobb rejtélye közé – a tényleges titok a rongorongo misztikus és előzmény nélküli felbukkanása, majd ugyanolyan hirtelen eltűnése. A Húsvét-sziget őslakói voltak ugyanis az egyetlen népcsoport a régióban, akik kőre, fára, csontokra vetették mondandójukat, ám a nyugati hódítók, hogy kiirtsák a pogányságot, misszionárius „lélekmentő akcióba” kezdtek, s ennek részeként az írás használatát betiltották. A rongorongo írás emlékét őrzi ez a fatábla

Európa csapadékos északi területeinek mocsarai számos, akár 2000 évesnél is öregebb múmiát őriznek. Az eddig előkerült több száz, főként a vaskorban élt, meglepően jó állapotban lévő holttest hihetetlen titkokat fedhet fel az akkori emberek életéről – de még inkább haláláról.

A Bretagne vidékén álló csaknem 3000 menhir –„hosszú kő” - együttese Stonehange-dzsel és az egyiptomi piramisokkal egy időben keletkezett, kb. i.e. 3500 és 1500 között, minden bizonnyal a kerék európai megjelenését megelőzően. A menhirek felépítése tehát szintén emberfeletti erőfeszítést kívánt az alkotóktól. Rendeltetésük, ahogy Stonehange-é is, máig megmagyarázhatatlan. Carnaci menhirek

Többen csillagászati segédeszközöknek tartják a hatalmas sziklákat, mások szerint csupán egy földrengés emlékét őrzik.A helyi hagyomány mágikus erőt tulajdonít nekik: állítólag fokozzák a termékenységet, az ősi legenda szerint viszont a szálfaként meredező sziklák valójában egy elátkozott római légió katonái, akiket szent Cornelius (Kornél) pápa változtatott kővé, miután őt száműzték Rómából szülőföldjére, Bretagne-ba.  5. Ki volt Robin Hood? Robin Hood történetének eredete hasonló a görög mítoszok, a kelta legendák, vagy a mi magyar népmeséink eredetéhez: ez sem köthető konkrét szerzőhöz, szájról-szájra terjedt, majd az egyes részleteket több változatban jegyezték le. A sherwoodi erdő csirkefogójának krónikája azonban mégsem ősi mítoszok új ruhát öltött örököse; Robin Hood – ha nem is pont úgy, ahogy a mesében – valóban véghez vitte e világraszóló tetteket. Kalandjai már első hallásra is hihetőbbek például egy olyan mitikus királyénál, aki varázserejű kardokat rántott ki sziklákból egy vénséges mágus segítségével.   Ám Robin személyazonossága ma sem egyértelmű, pontosabban több azonosítási lehetőség áll rendelkezésünkre. Írott források említenek egy yokshire-i férfit Robert Hood néven, aki menekülni kényszerült a törvény haragja elől, de szerepel Robert Hod, vagy Robert Hood of Wakefield néven is a periratokban. Mindenképpen úgy tűnik, hogy a Robin Hood elnevezés idővel egyet jelentett a törvényen kívüliséggel, ezért egyes bűnözőkre vagy ráragadt a bélyeg, vagy saját maguk vették fel büszkén. Így esett William le Fevre-rel is, akinek neve a bírósági dokumentumok szerint Robin Hoodra változott, bár azt nem tudni, kinek köszönhetően. A történelmi adatok sokasodásával sem jutunk azonban közelebb Robin személyéhez, vagy történetének valódi forrásához, főleg miután olyan, hajdan valóban létező személyeket kapcsoltak a mesébe, mint Oroszlánszívű Richárd, és János herceg. 4. Az elveszett római légió A legenda úgy tartja, miután i.e. 53-ban Carrhae-nál Marcus Crassus római hadvezér vereséget szenvedett a párthusoktól, a győztes fél magával hurcolta a fogságba ejtett légionáriusokat a mai Üzbegisztánba, ahol eladták őket a hunoknak. A katonák egy darabig a hun seregben harcoltak, majd egy i.e. 36-os vesztett csatát követően megalapították saját városukat, Licsient (kínaiul Alexandria megfelelője) Kínában. Ban Gu, 1. századi kínai történész erről az összeütközésről tudósítva megemlít egy igen különös egységet, amelyik furcsa hal, vagy teknős formációban mozogva vívta a csatát – ilyen alakzat akkoriban csak a római seregre volt jellemző. Jelenleg egy kutatócsoport DNS-vizsgálattal igyekszik kimutatni Licsien város lakóinak római eredetét.  3. A Voynich-kézirat A történelem legügyesebb átverése, vagy egy elveszett nyelv utolsó hírnöke az 500 évesre becsült máig megfejtetlen tartalmú könyv? A kézirat, mely Wilfid M. Voynichról, előző tulajdonosáról kapta nevét, 1912-ben bukkant föl; ma a Yale Egyetem Benicke könyvtárában őrzik. Korának meghatározása a betűk alapján lehetetlen, a datálás kizárólag a szöveghez csatolt illusztrációk (viselet, arcforma, kastélyok rajza) által lehetséges - ezzel a módszerrel 1450 és 1520 közé teszik a Voynich-kézirat keletkezési idejét. 2. A Tarim múmiák A Nyugat-Kína területén fekvő Tarim-medencében végzett ásatások során felbukkant, kb. száz, 2000 évesnél öregebb múmia szintén nem kis fejtörést okozott az ott dolgozó régészeknek és antropológusoknak. Nemcsak a múmiák kivételesen jó állapota lepte meg a szakértőket. Victor Mair professzor figyelmét felkeltették a holttestek vonásai is, melyek a szőkés hajjal együtt kaukázusi rasszra utalnak. Az 1993-as DNS-vizsgálatok igazolták a gyanút. A múmiák i.e. 1000 körül élhettek e távoli vidéken, miután ismeretlen körülmények között érkeztek Európából.  1. Az indus-völgyi civilizáció bukása Az indus völgyi civilizáció, melyről az Anno oldalain is részletesen olvashatnak, nemcsak a legősibb indiai kultúra, de a legújabb kutatások szerint Mezopotámia mellett az emberi civilizáció bölcsője is. A kultúra hanyatlásának körülményeit azonban ebben az esetben is rejtély övezi.Az 1922-es, Sir John Marshall által vezetett ásatások során napvilágot látott eredmények még egy érdekes kérdést felvetnek. A régészprofesszor ugyanis nem talált társadalmi konfliktusokra utaló leleteket: sem lázadások, sem polgárháborúk, sem határvillongások nem tarkították e nép történelmét; de még hadsereggel sem rendelkezett ez az igen fejlett kultúra. Hogyan tarthatták fent területileg kiterjedt birodalmukat látszólag erőszak nélkül egy kaotikus korszakban?

(2007.08.08.)

Forrás: http://www.an-no.hu/index.php?cikk=3696