Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Elfelejtettem a jelszavam 

Nem vagy belépve

Ez a funkció csak regisztrált tagoknak elérhető. Csatlakozz most a Networkhöz vagy ha már tag vagy, lépj be itt:

 

 Ha titkokat akarunk keresni, és megfejteni, nem kell feltétlenül kalózok tépett szélû térképeivel keresni kincsesládákat. Ülj le a karosszékbe, és hagyd, hogy gondolataid felszabaduljanak, meghivlak egy utazásra: Látogassunk el a majd 5000 éves Stonehange-re....


Dél Britanniában számos helyen fellelhetõek prehisztorikus kõkörök (Woodhenge, DutringtonWalls, Cursus). Ezek az emlékek közül a legismertebb (Avebury után a legnagyobb) a Salesbury-fennsíkon Woodhenge található Stonehenge, mely több mint 5000 év multra tekint vissza. Nevét a szász nyelvbõl "Függõ kövek"-nek is fordíthatnánk le. Az elsõ irásos fennt maradó emlék Geoffrey of Monmouth-tól (kb. 1100 - 1154) származik. Õ az irásában "Óriások táncának" nevezi egy õsi legenda alapján. Késõbb egy XIV sz-i kodex illusztrációján ábrázolták is, amint a legendás varázsló (Merlin) az egyik hatalmas követ a helyére illeszti. Az elsõ tudományos magyarázat szerint, római kori templom lehetett, amellyet Inigo Jones régész a XVII. sz-ban állapított meg. William Stukeley a XVIII sz.-i régiségkutató szerint, druidák temploma volt. Stonehenge kialakulása 3 fõ szakaszra tehetõ.
Ie. Avebury 3100 környékén elõször egy kör alakú töltés volt, árokkal és 56 lyukkal, melyeket ma Aubrey-lyukaknak neveznek. Az Aubrey- lyukak ( kb 3 láb mély és 6 láb széles gödrök ) ezeket mészkõbe vágtak és késõbb elhamvasztott emberi maradványok és föld keverékével temettek be. Ezek a töltés kör kerületén helyezkednek el, rendeltetésük mind máig ismeretlen. Az elsõ oszlop a Heel Stone (Sarokkõ) volt, a földsánc bejáratán kívül, ami mellé még 3 került. Kb. 200 év múlva állítottak további köveket. A késõbbi építõk ezeket összekötötték egy párhuzamos töltések szegélyezte út segítségével az Avon folyóval. Az út hossza mintegy 3,2 km. Ez idõtátyt állították valószínüsíthetõen a két Station Stone-t, és ekkor készült a két sírhely Heel Stone North Barrow és South Barrow. Egyes feltevések szerint ebben az idõben temetkezési hely, vagy valamiféle rituális célt szólgált a terület. Talán áldozati hely volt ahol emberi áldozatokat is hoztak.. erre utaló nevet adtak a bejáratban álló két kõnek is a szakemberek (Slaughter Stone). Megközelítõleg 500 év után aztán az építõk elhagyták a helyet. I.e. 2100-ban 80 kék kõtömböt ( egyenkent 4 tonnás ) hoztak ide a 385 km-re levõ Preseli hegységbõl, Délnyugat - Walesbõl. Ezeket valószínûleg tutajon szállították a walesi partok mentén, majd az Avon folyón Bristolba. A munkaA szárazföldön görgõk segítségével vontatták, fel egészen Stonehenge-ig. Van azonban több feltételezett útvonal is, mint az ábra igazolja azt. A másik feltevés szerint Stonehangetol Délkeletre tették partra a köveket, és az elõre megépitett úton vitték fel rendeltetési helyükre azokat, bár így a kövek szállítási útja tetemesen megnõtt volna. Létezik ezen kívül egy lehetséges szárazföldi útvonal is, amelynél esetleg a tutajok segítségét egyáltalán nem vették igénybe, bár ebben az esetben, ha a görgõs megoldásra gondolunk, és a megtett több mint 300 km-re, akkor bizony ez idõtájt komoly munkaerõ feleslegnek kellett lennie 2. Periódusa vidéken. Tehát ezen utak valamelyikén ideszállított kövekbõl állították fel a középpont körül a dolerit tömbök két körét, bár egyenlõre még csak töredékesen, és a föld töltés kõrön kívül levõ kövek egy részét is átcsoportosították. Megközelítõleg 100 évvel késõbb áthelyezték a dolerit-köveket, és az északra elhelyezkedõ Marlborough-dombokból szállították ide 30 db szürke homokkövet (magasságuk eléri a 7m, súlya pedig a 25-40 tonnát darabonként). Ezekbõl a kõtömbökbõl alakították ki Stonehenge majdnem végleges formályát, mely a két koncentrokus körbõl és ezen belül két patkóformában felállított kõcsoportból áll. Ekkor készült a kõkörökön 3. Periódus kívül két másik kõr, ami az "y" és a "z" lyukakból állt. Kb. ie. 1800-ban hajtották végre az utolsó változtatásokat a sziklaköveket újból elmozdították, és a körön belül, a jelenlegi helyükön állították fel õket. Ezzel egy idõben az Oltárkõ néven ismert zöld homokkövet az egyik trilithon elé állították. A Stonehenge-i romok legmeglepõbb sajátossága a 6 kõ szemöldökfát még mindíg tartó 17 db 7 m magas álló kõ oszlopok - õsszesen ennyi maradt meg az eredeti Stonehengekõgerendából és több mint 30 álló oszlopból épült kõrbõl. Amikor az építészek befejezték a müvet, a kõgerendák köre a valaha is létrehozott egyik legpontosabb, legszimetrikusabb alkotást kellett, hogy jelentsék, és szerkezet részleteibõl nyílvánvaló, hogy annak is szánták. Mindegyik gerenda belsõ és külsõ oldala hajlított, a két körívhez alkalmazkodik, a gerenda vastagságának megfelelõen eltérõ sugarakkal. Csapos kötéssel és hornyokkal illeszkedik egymáshoz, és az álló oszlopokhoz az alsó részükbe bevágott, felálló eresztékek beillesztésére alkalmas lyukak segitségével csatlakoznak. A kõrt igy teljesen egyszintre hozták, és mivel olyan magasra emelték, Stonehenge ma hogy közönséges kezek nem értek fel hozzá, remélni lehetett, hogy károsodás nélkül megörzi eredeti formályát. E pontosságbol következik, hogy a kõgerendák köre, alkalmas volt rá, hogy állandó alapul szolgáljon a használt mértékek megállapításához, és elég része megmaradt ahhoz, hogy továbbra is lehessen erre használni. A gerendák belsõ hajlata kõrt képezett ugyan igy az õket tartó kövek csiszolt belsõ felülete is. E kõr átmérõjét mai mérnökök igen pontosan felmérték. A kö oszlopok külsõ felülete nem képez olyan pontos kört, mint a belsõ, amit elegyengettek, és lecsiszoltak. Durvák, egyenetlenek, és nem Messzirõlegyforma vastagságú kövekbõl állnak. Ezeket nyilvánvalóan nem arra szánták, hogy pontos mértékül szolgáljanak. A rajtuk nyugvó kõgerendák külsõ oldala azonban éppolyan gondosan meg van munkálva, mint a belsõ és nyilvánvalóan úgy tervezték, hogy a két kõr közül a külsõt adja.

 

A legtöbbek által elfogadott hipotézis, mi szerint obszervatoriumként mûködött. A világhírû brit csillagász, Fred Hoyle Stonehenge kõkorszaki obszervatóriumának Sonehengemûködését elsõként fejtette meg. Bizonyításának ismeretében talán meglepõ, hogy a hajdani csillagászok milyen alapos ismeretekkel rendelkeztek, de vitathatatlan tény, hogy a nap- és holdfogyatkozások pontos elõrejelzésére Stonehenge ma is éppen úgy alkalmas, mint négyezer évvel ezelõtt. A rendszer mûködése ugyan nem a csodákon alapszik, de kétségtelen, hogy kõkorszaki elõdeink szellemi teljesítménye valóban lenyûgözõ volt. Ha csupán arra gondolunk, hogy az obszervatórium beállításához a napfordulók idõpontjának pontos ismeretére szükségük volt, el kell ismernünk, hogy a probléma megoldására mai tudásunkkal se találhatnánk jobb megoldást. Az építmény kijelölt helyén álló megfigyelõ ezért látja a nyári napforduló idõpontjában a Napot éppen az építményen kívül álló szikla mögött felkelni. De az építõk a felhõs idõjárásra is gondoltak... Vagy arra, hogy a Hold járására vonatkozó beállításokat szintén elvégezzék, ami sokkal nehezebb feladat, mert egy ciklus 18.61 évig tart! A legkülönösebb pedig az, hogy az égitesteket szimbolizáló köveket a rendszeres beállítások alapján úgy rakosgatták az építmény körül ásott "y" és "z" gödrökben egyre tovább, hogy elõrejelzõ rendszerük korlátlan ideig hibátlanul mûködhetett. Ma már csak filmeken látható az, hogy a turisták a kövek között bolyonganak, és méláznak azon, hogy kinek és miért jutott eszébe ezeket a hatalmas köveket idecipelni. A rongálások miatt évek óta kerítés védi az UNESCO Világörökség Listáján is szereplõ kõcsoportot. Ez az elkerítettség minden évben egyszer Druidákkonfliktusokhoz, sõt néha összecsapásokhoz vezet, mert a druidák utódai és a New Age követõi a kövekközött kívánják megünnepelni a nyári napforduló ünnepét, amit a rendõrség minden évben megakadályoz. Az, hogy mivégre végezték ezt a sok munkát, a mai napig a találgatások ellenére rejtély. A találgatások sokfélék, az obszervatórium-ötlet mellett tartják ezt áldozati oltárnak, a napimádók szent helyének, csillagászati mérõeszköznek, de királyi palotának is. Egy dolog biztos, ma zarándokhely, ha nem is vallási. Egy kérdés azért a mai napig motoszkál bennem. Lehet, hogy Erich von Dänikennek igaza van, és ezek nem földi eredetû építmények. Mert ha földiek, akkor nagy populácionak kellett lennie Britanniában úgy 3-5000 évvel ezelõtt, és ennek jelentõs részének munak nélkülinek, hogy legyen idejükés erejük ezt mind megvalósítani. Ha semmi másra nem is gondolunk, csak arra, hogy hány ember kellhetett egy 40 tonnás kõtömb megmozdításához?? ...és akkor még arról nem is beszéltünk, hogy ebbõl volt jo néhány, és ugye a végén ezt fel is állították, egymásra helyezték.

Címkék: rejtélyes világ

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Kneifel András üzente 9 éve

Köszönöm, igazán tanulságos...

Válasz

Halhóber István üzente 9 éve

Köszönöm ezt az érdekes összeállítást.

Válasz

Rné Magdi üzente 9 éve

Gratulálok!!!
Tetszett!!

Válasz

Ené Bakos Irén üzente 9 éve

Nagyon érdekes köszönöm, hogy megosztottad velem.

Válasz

M Imre üzente 9 éve

Köszönöm, érdekes volt, kikapcsolódásnak is :)

Válasz

Mohácsiné Zsóka üzente 9 éve

Köszönöm ezt az érdekes összeállítást. Nagyon jó volt egybegyűjtve végigolvasni.

Válasz

Kováts Lajosné üzente 9 éve

Köszönöm szépen Erikám ezt a rejtéjes, és izgalmas remek összeállítást.
Nagyon érdekes volt.
Köszönöm, hogy olvashattam. Szép estét mindenkinek. Ili.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 9 éve

Köszönöm !

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 9 éve

Köszönöm nagyon érdekes volt amit láttam,olvastam !

Válasz

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu