Kis türelmet...
Kis türelmet...
Az egyik legrégebbi egyházi ünnep vízkereszt napja. A háromkirályok napja. Ekkor emlékezik meg a keresztény egyház a napkeleti bölcsekrõl és Jézus megkeresztelkedésérõl. Ezen a napon szentelik meg a vizet. Innen ered az ünnep elnevezése is.
Shakespeare is megemlékezett január hatodikáról, vagyis ahogy a katolikus hagyományban hívják, vízkeresztrõl. A mai napon kezdõdik meg a farsang, a vigasságok, falusi disznótorok ideje. Persze az igazi tradíció szerint ma kerül sor a karácsonyi asztal megbontására és a karácsonyfa leszedésére is.
16 éve | 9 hozzászólás
Szeretem a tüzet nézni. A tûz örök rejtelem és jólesõ melegség. Aki a tüzet nézi, annak a lelke megcsöndesül; valami édes félálom szállja meg ? édes félálom: nyugodalom.
A tûzben történetek vannak. Mesehangú és mesének illõ színes történetek, amiknek se eleje, se vége nincsen, hanem minden rend nélkül egybefolyik egyik a másikkal. Az ember nem tudja, valóban megtörténtek-e, vagy csak álmodja õket.
De ilyenkor mindegy is az. A lángok játszanak a tûzben.
16 éve | 3 hozzászólás
Az év utolsó napján mindig fogadkozunk. Elhatározzuk, hogy átalakítjuk életünket, felhagyunk káros vagy másokat bántó szokásainkkal. Ugyanakkor ilyentájt mindenki félreteszi a reformkonyha ételeit... A nagy családi ebédek-vacsorák idején mindannyian hajlamosak vagyunk arra, hogy többet együnk-igyunk a kelleténél. Nem figyeljük az elfogyasztott kalóriákat, engedünk a csábításnak, s mindenfélét összevissza eszünk. A mértéktelen étel- és italfogyasztástól pedig gyomorpanaszaink lehetnek, és hányingerünk is kerekedhet...
16 éve | 1 hozzászólás
Az ókori Rómában március elsejével kezdték az évet. Január elseje a Julius Caesar-féle naptárreform után vált évkezdõ nappá, melyet Janus tiszteletére nagy ünnepségekkel, lakomákkal és ajándékozással ünnepeltek meg. A keresztény egyház éppen ezért e napot Krisztus körülmetélésének ünnepévé tette. Magyarországon az egész középkoron át az év kezdetét karácsonytól, december 25-tõl számították. A január elsejei évkezdet a Gergely-féle naptárreform (1582) óta vált általánossá, véglegessé 1691-ben, amikor XI.Ince pápa (1676-1689) tette meg e napot a polgári év kezdetévé.
16 éve | 6 hozzászólás
Már túl vagyunk a számvetések napjain.
Van, akinek a páros, és van, akinek a páratlan évek a jobbak, de egy páros év is páratlanul rossz tud lenni.
Én tudom, hogy nekem a 2007-es év milyen volt.
Egy miatt biztos rossz: ez is elmúlt...
Történt egy sor jó dolog, épp úgy, mint rossz, de rájöttem: nem is akarok összegezni semmit, minden úgy volt jó, ahogy volt! Mindennek úgy kellett történnie, ahogy történt.
A nagy leltárt úgyis akkor készítjük el, amikor eljött az ideje...
16 éve | 6 hozzászólás
Egy év vége és egy újabb év kezdete minden ember számára fordulópontot jelent. Ilyenkor általában mérleget készítünk magunkban arról, amit megtettünk, és terveket szövünk az elkövetkezõ idõszakra. De a jövõt mindig fátyol borítja, titokzatosság övezi.
16 éve | 11 hozzászólás
....Nektek és magamnak
16 éve | 5 hozzászólás
December 31-e az év utolsó napja és I. (Szent) Szilveszter pápa emlékünnepe. Bár õ maga nem túl jelentõs személyiség, uralkodásának idejére (314-335) esett a kereszténység történetének elsõ nagy fordulópontja. A római birodalom akkori uralkodója, Nagy Konstantin császár nemcsak hogy felhagyott a keresztények üldözésével, intézkedései az egyházat egyenesen az állam elsõ intézményévé emelték.
A néphagyomány és a városi folklór óév-búcsúztató szokásai viszont egyszerûen az év fordulójához kapcsolódnak.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Itt a farsang, áll a bál....
16 éve | 10 hozzászólás
Alig ért véget a karácsony és a szilveszter, máris itt az újabb ünnepi idõszak, a FARSANG.
Amikor a feje tetejére áll az egész világ, amikor felszabadulnak a tabuk, és elszabadulnak az indulatok. Itt a vigasság, a bolondozás, nagy evés-ivások, maskarádék ideje.
?Február ama furcsa hónapok közé tartozik, amelynek egyik felében bakkecske-léptekkel járunk, nem szégyellünk semmit, amivel jókedvünket megmutathatnánk; ellenben a hónap második felében szokás szerint hamut hintünk homlokunkra, sok szánom-bánással kezdjük hamvazószerdán a hat hétig tartó böjtöt, amelybõl majd a húsvét fog megváltani.? ? foglalta össze nagy írónk, Krúdy Gyula a farsang lényegét.
A farsang vízkereszt napjával kezdõdik és a húsvét vasárnapot megelõzõ 40 napos nagyböjt kezdetéig tart.
Címkék:
Utolsó hozzászólás
Tovább