Alig ért véget a karácsony és a szilveszter, máris itt az újabb ünnepi időszak, a FARSANG.
Amikor a feje tetejére áll az egész világ, amikor felszabadulnak a tabuk, és elszabadulnak az indulatok. Itt a vigasság, a bolondozás, nagy evés-ivások, maskarádék ideje.

A farsang zajos mulatságait egy ősi hiedelem hívta életre. A középkorban azt hitték az emberek, hogy a tél utolsó napjaiban - amikor rövidek a nappalok és hosszúak az éjszakák - a Nap elgyengül, és a gonosz szellemek életre kelnek. Vigalommal, jelmezes karneváli felvonulással, boszorkánybábu elégetésével akarták elűzni ezeket. Egyes helyeken tüzes kerekeket görgettek, mert azt remélték, hogy a földi tűz segíti a napot, hogy újra erőre kapjon. Eleinte azért öltöztek ijesztő jelmezekbe, hogy elűzzék a halált, a rosszat és a hideget. Az első maskarások halottas menetet utánozva masíroztak.
A karnevál elnevezés is összefüggésben áll ezzel, ugyanis a carnarvalet a felvonulás központi alakja nem más, mint a "halottasház szolgája" vagyis a sírásó. A megjátszott temetés után nagy dáridót csaptak, hiszen a tél eltemetésének mindenki örült. A régi babonákat később elfelejtették az emberek, de a jelmezes, álarcos karnevál és a bálok, táncos mulatságok szokása máig megmaradt.

A farsangi szokások jellemzői a farsangi jelmezes felvonulások, táncmulatságok, a gondűző, termékenységvarázsló álarcos, alakoskodó szokások, a lakodalmak, disznóvágások és a nagy evések és ivások.

 

No most mindennek minden elég legyen,
Ember állatnak a legjobb kedve legyen,
Még a feleségem is bortól részeg legyen.

A legtöbb népszokás farsang utolsó három napjához fűződik. (farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd.)A farsangi előkészületek azonban már korábbra tehetők: általában már a farsangvasárnapot megelőző csütörtökön kezdődtek. Ezt a napot Kövércsütörtöknek, „zabálóscsütörtöknek” is nevezték.
Farsang idején jó zsíros ételeket főztek, sokat ettek, mert úgy hitték, hogy így bő lesz a termés, jó kövérre híznak az állatok.

 

 

 

 

Jellegzetes farsangi ételek A farsangi ételek általában húshagyó keddhez kapcsolódnak, mert utána következett a nagyböjt.A legismertebb és legjellegzetesebb farsangi étel a fánk (néhol pampuskának is mondják), mely a néphit szerint varázserővel bírt. Az ország több táján bőségesen fogyasztották ebben az időszakban a rétest, kocsonyát és általában a jó zsíros ételeket, melyeket aztán jó borokkal öblítettek le. Az ételekhez hiedelmek kapcsolódtak: disznófejet, kolbászt ettek varázsló szándékkal. Fekete tyúkot vágtak, hogy a következő időszakban sok baromfi legyen az udvarukban. A húslevesbe hosszú tésztát főztek, hogy a termés is hosszúra nőjön majd az aratásig.

 

  

 

 

A hagyományőrző emberek igyekeztek minden farsangi ételt maradék nélkül elfogyasztani mire megkezdődött a 40 napos nagyböjt ideje. A farsangi ételek maradékát megszárították, porrá törték és a beteg állatok gyógyítására használták.Ha rétest sütöttek, és az jól nyúlt, azt jelentette, hogy a család szerencsés lesz az esztendőben.

 

 

 

 

Fánklegendák

Két változat ismeretes a fánk keletkezéséről. Az egyik szerint egy népszerű bécsi pékmester, Krapfen műhelyében készült, mégpedig a mester halála után. Özvegye nem tudta a kellő gyorsasággal ellátni a türelmetlen sorbanállókat, és mérgében egy darab kenyértésztát akart valakinek a fejéhez vágni. A tészta azonban szerencsére a forró olajban landolt, és pillanatok alatt gyönyörű aranysárgára sült. A másik változat szerint a francia forradalom áldozatául esett királyné, Marie Antoinette fedezte fel egy utcai mézeskalácsosnál a fánktésztát, amikor egy farsangi álarcosbál alkalmával álruhában szórakozott a karnevált ünneplő tömegben.

 

Farsangi táncmulatságok

A legtöbb bált farsang utolsó három napján (farsang farka) rendezték az elkövetkezendő tavasznak örvendve. Féktelen vidámsággal kergették és kergetik a mai napig is a telet.
Többfelé is szokás volt, hogy ilyenkor külön bált rendeztek az asszonyok, férfiak, s egymás mulatságaira nem mehettek be.

 

 

Asszonyfarsang

A farsanghétfő volt az asszonyok napja, ilyenkor kiszabadulhattak az állandó tennivalók fogságából. Volt, ahol férfiruhába öltöztek, és aki férfi a kezeik közé került, azt jégcsappal borotválták meg. Este pedig macskabált tartottak, ahová férfi be nem tehette a lábát, mindannyian vitték az előre elkészített ételt-italt, pogácsát, fánkot, sonkát, és szorgalmasan töltögették a bort poharaikba. Gyakran táncra is perdültek, ilyenkor a muzsikus férfiak engedélyt kaptak a belépésre.

A táncmulatságokon a lányok bokrétát adtak az általuk választott fiúknak, akik azt a kalapjukra tűzték. Az a legény, aki több bokrétát is kapott, először azt a lányt vitte táncba, akitől az elsőt kapta. Kalapja legelejére azonban annak a hajadonnak a csokrát tűzte, aki a legjobban tetszett neki.
A táncmulatságok egy része a fonóban, más része a kocsmában vagy bérelt háznál zajlott.

A legtöbb házasságkötés, lakodalom a farsang időszakára esett. Ennek egyik oka az, hogy mágikus kapcsolatot éreztek az emberek az új pár jövője és az ébredő természet között. A farsangi lakodalmas játékok közül a legérdekesebb és leglátványosabb a RÖNKHÚZÁS. Tuskózásként, tőkehúzásként is emlegetik. Ez nem más, mint egy tréfás felvonulás, afféle játékos lakodalom. Hatalmas farönköt húznak végig a falun. Ezen ül az álmenyasszony és az álvőlegény. Az álpap pedig összeadja, megesketi őket az álnásznép és a nézők örömére. Sok helyütt manapság jó turista látványosság e régi hagyomány felelevenítése. A régi időkben rönkhúzást olyankor rendeztek egy-egy faluban, amikor egész esztendőben nem volt lakodalom.

 

 

 

 

Vénlányok kicsúfolásaMinden lány szeretne előbb-utóbb férjhez menni. Akinek ez nem sikerült, vénlány maradt. Tréfás szövegű, csúfolódó versikékkel figyelmeztették azokat a lányokat, akiknek életkorukhoz képest már illet volna férjhez menniük. Hatalmas csörömpöléssel, zajkeltéssel csúfolták ki a "pártában maradt" hajadonokat. Ez volt a kongózás. A legnagyobb zajt azoknál a lányoknál csapták ahol a leány farsangkor sem ment férjhez. 

Elmúlott a rövid farsang, búsulnak a lányok.
Ettől a sok búsulástól ráncos a pofájuk.
Nem tudsz férjhez menni, vőlegényt szerezni,
Vedd elő az olvasódat, kezdj el imádkozni!

Egyes helyeken kicsúfolták a vénlegényeket is, akik ostorral kergették el a csúfolódókat.

  

A farsang jellegzetes játéka az álarcos alakoskodás. Utcai felvonulás volt vagy valahol előadott többszereplős jelenet.

A felvonulások kedvelt maszkos alakjai a koldus, a cigány, a betyár, a menyasszony, vőlegény és különféle állatfigurák: medve, ló, kecske, gólya,.
Ezt a kifestett, jelmezbe öltözött és fejére maszkot húzó, éneklő, táncoló és tréfálkozó menetet zenészek kísérték zeneszóval.
Az előadott jelenetek a farsangtemetéssel függtek össze. A szalmabábú - kiszebáb - elégetésével a farsang került kihajtásra, elégetésre, de ennek ideje tájegységenként más - más időpontra eshetett. Szinte az egész országban megtalálható szokás volt ez a téltemetés, télkihordás. A fiatalok a telet jelképező bábot (kisze-bábot) – sok tréfával fűszerezve – valami módon elpusztították: vízbe fojtották vagy elégették.

   A mohácsi busójárás ma is nagyszabású felvonulás.

   Farsang idején a legények – vagy gyerekek – sardózni is jártak. Nagy bot volt a kezükben, amelyre fémdarabkákat vagy láncot tettek, hogy minél nagyobb zajt csaphassanak vele. Végigjárták a házakat, és az ünnepet köszöntő jókívánságoló mondókájukhoz a botokkal verték a ritmust.  

 

Adjon Isten borockot,Kurta farkú malacot,Szekerükbe kereket,Hordójukba feneket, Hogy ihassunk eleget.

 

 

A háziaktól tojást, szalonnát, kolbászt kaptak.

Húshagyó keddi szokás volt az is, hogy a lányok és a legények maskarába öltöztek. Farsangköszöntő mondókákat mondtak. Kezükben hegyesre faragott vessző (nyárs), illetve kosár volt. Erre, ebbe gyűjtötték az adományokat: az enni és innivalót, amit este a faluházban víg mulatozás közepette közösen elfogyasztottak. Ezek a magyar nyelvterületen mindenütt megtalálhatók voltak. Ezen alkalmakon a kimondott szó mágikus erejével próbálták biztosítani a következő esztendőre a jó termést, a szerencsét, az állatok egészségét és szaporaságát.

Egyes vidékeken még ma is élő farsangi szokás a tikverőzés is. A Tikverőzés során a farsanghoz illően jellegzetes álarcot, színes szalagokból összevarrt ruhát öltenek a falu fiataljai (fiúk), hogy elűzzék a telet, a rosszat és a betegségekre is alaposan ráijesszenek. A színes farsangi maskarások végigjárják a falut, és minden házba-udvarba betérnek, hogy összegyűjtsék a tyúkólakban talált tojást (mint a termékenység szimbólumát). Közülük a legfiatalabbaknak kell lányruhába öltözniük, és ők cipelik kosarukban a tojásokat is.
A farsangi figurák egyike, a szalmával kitömött, fehérruhás "szóma-török" (szóma: fordításainkban többnyire "test", de a kifejezés a gyerekek szóhasználatában mára "szalma-török"-ké változott) a törökűzést is a hagyomány részévé teszi.
A varázslás részeként a tikverőzők korommal kenik be a házak lakóit, a járókelőket és az érdeklődőket.  A kormozással mindannyian a varázslat - és ezzel a gonosz elűzésének részeseivé leszünk.
A tikverőzőket a házaknál a tojáson kívül ma is fánk és bor várja, az összegyűjtött több száz tojásból pedig az esti - a fiatalok igénye szerint már modernizálódott - mulatságra rántotta készül. Ezzel a lakomával és tánccal zárul a falu népe számára a farsang.

 

Amikor elérkezett húshagyó éjfele, megkondultak a harangok, jelezve, hogy vége a farsangnak. Abbahagyták a mulatozást. Megkezdődött Cibere vajda uralkodása, amely idején mindenféle tánc és mulatság tilos volt. Időjóslatok, terményvarázslatok

A farsangi időjárásból jósoltak a következő időszak termésére, termékenységére.
- Ha Húshagyókedden csillagos az ég, sok tojás lesz abban az esztendőben.
- Húshagyókeddi napsugár bő esztendőre mutat.- A farsangvasárnapi időjárás a tavasz, a farsanghétfői időjárás a nyár, a húshagyókeddi pedig az ősz időjárását mutatta meg.Egyes környékeken megveregették, megfenyegették a gyümölcsfákat, hogy jól teremjenek.Úgy vélték, ilyenkor kell a mákot elvetni, hogy ne legyen férges.A farsangi köszöntőkkel is az esztendő jó termését, az egyén és a közösség életének sikerét akarták befolyásolni a szó varázserejébe vetett hit alapján.

Hipp, hopp, fassang!
Itt ölték az ártányt,
nem adják a máját,
csak a szaslonnáját.
Adjon az Úristen
ennek a gazdának,
nyolc-tíz ökröt,
öt-hat lovat,
sok kulacs bort,
sok kalácsot!
Olyan egészségös legyen minden családtagja, mint a makk!