Egy ideig én is azt gondoltam, de most abba a helyzetbe kerültem, amit nem fogok soha megérteni. A párommal 12 évig voltunk együtt, aztán szakítottam vele, mert nem nyújtottunk egymásnak semmit, a kapcsolat ellaposodott. Másfél év után újra együtt vagyunk...DE! Azalatt a másfél év alatt szert tett egy olyan kapcsolatra, amiből még mindig nem tud kilépni, illetve mint Barátnőt fogadja 3 hetenként. Kedveli, mint embert, jó vele beszélgetni, sütni-főzni - nekem ezt mondja. Állítólag szexuálisan nem érdekli őt a nő, de a nő erősen hajt arra is. Ezeken a hétvégeken - amikor én hazamegyek a gyerekeimhez - a nő ott alszik vele 1 ÁGYBAN!!! és ez általában 2-3 éjszaka. (A nő vidéken lakik.) Ja...és tudja, hogy a párom ismét velem van és együtt élünk. Tehát ezek az alkalmak számomra a kitaszítottság és bizonytalanság érzését keltik. Nem tudom, hihetek-e az önzetlen, szexmentes barátságban ebben az esetben.
Én úgy gondolom egy barátnál sincs szükség a sűrű találkozásokra, hiszen a közeli rokonokkal sem találkozunk ennyire sűrűn...Miért kell engem félretenni ha igazán szeret? Miért nem tudja lezárni az előző kapcsolatát, ha néha neki is terhes...vagy hazudik? Mindenesetre most is itthon vagyok a gyerekeimmel, miközben ők együtt töltik a hétvégét...Mit csináljak, hogy ne menjen tönkre a kapcsolatom és én sem...? Előre is köszönöm, ha választ kapok!
Üdvözlettel: Eszti

Ágnia!  Már megint megérintetted a szivemet, olyan szépeket irtál !