Kis türelmet...
Pongrác, Szervác, Bonifác (május 12.-13.-14.)
A hagyomány szerint a Krisztus utáni 3-4. században élt három szentéletû férfi a keresztény hitéért halt mártírhalált, míg más források szerint a három szent azért fagyott halálra, mert ruháikat a szegényeknek adták. Egyes kutatók a fagyosszenteket magyar szenteknek nevezik. Tény, hogy a magyar néphit számos legendát ismer a három férfiról: ezek szerint Pongrác kánikulában, a subájában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsípték a szúnyogok.
16 éve | 16 hozzászólás
Gyöngyvirág
Új fû a földön; a fán is új lomb: patyolatosan gyönge halványzöld levelek. A napsugár úgy száll által a lombokon, mint az öntözõ-kannából a kertész vize. Isteni csöndesség. Mintha nappali alvásba merült volna az erdõ.És én itt térdelek egy kis fehér virág elõtt, amely a bokrok árnyékába rejtõzve valami csodásan finom és édes illatot lehel.
Nem tudok betelni ezzel az illattal, és a nézésével. A gyöngyvirág, a rejtelmes kis gyöngyvirág az én gyönyörûségem.
1902 óta Párizsban az európai országok egyezséget kötöttek a hasznos szárnyasok védelmének érdekében. A világon elõször Chernel István ornitológus szervezte meg 1902-ben, Magyarországon. Minden év május 10-e a Madarak és Fák Napja.
Az erd? fohásza
Vándor, ki elhaladsz mellettem, ne emelj rám kezet!
Én vagyok t?zhelyed melege hideg téli éjszakákon,
Én vagyok tornácod barátságos fedele,
Melynek árnyékába menekülsz a t?z? nap el?l,
És gyümölcsöm oltja szomjadat.
16 éve | 21 hozzászólás
Ágh István: Virágosat álmodtam
Édesanyám, virágosat álmodtam,
napraforgó virág voltam álmomban.
Édesanyám, Te meg fényes nap voltá,
napkeltétõl napnyugtáig ragyogtál.
Kaffka Margit: Emberke
(Rámnyitja az ajtót)
Anyám, - már itthon vagy? Haá, - lábujjhegyen szöktél be megint?
- Hát ki köszönt a fiának? Anyu elfelejtett köszönni. Na, szép!
Hol pislogsz a sötétben? A kályha mellett ülsz - odatalálok!
Megvagy! Te buksi-bagoly!... Mért olyan sütõs-meleg a tenyered neked?
Május 1. - Áldozócsütörtök
A húsvétot követõ negyvenedik nap áldozócsütörtök, Krisztus mennybemenetelének napja. Ebben az idõszakban van a gyermekek elsõáldozása, utalva arra, hogy 1918-ig ez az ünnep volt a húsvéti szentáldozás határnapja. Ebbõl ered az egyedülálló, magyar név: áldozócsütörtök.
A sajómenti Girincs hívei déli harangszóra a templomba siettek, hogy e percben az Úr Jézust imádva, mintegy utána küldjék legfontosabb kéréseiket az ég felé.
16 éve | 18 hozzászólás
Május elseje a májusi pünkösdi ünnepkör évadkezdõ napja. Szokásai ezért keveredtek a pünkösdi szokásokkal.
Ez a nap a tavasz, a termékenység, a zöld ág, a fák, a madarak ünnepe.
A tavaszi virágzás, zsendülés örömünnepe a primitív-pogány népeknél is megtalálható.
Már a 15. századtól kezdve magyarországi adat is létezik arra a ? sok helyen ma is élõ ? szokásokra, hogy május elseje reggelén zöld lombokkal, bodzaágakkal díszítik fel a házak kapuját, bejáratát.
16 éve | 16 hozzászólás
A latin Maius hónapot Ovidius szerint a meglett korúak (maiores) tiszteletére nevezték volna el. Valószínûbb azonban, hogy a régi római Maia istennõ vagy férfi párja Maius volt a névadó. A görögöknél Maia a pleiászok egyik csillaga volt, Zeusz szeretõje, és a fõistennek együtt töltött éjszakák eredményeként Hermész (latin Mercurius) anyja.
A május mindenütt a nyár aggodalmas adventjének tûnik, aminek a jövendõ termés féltése volt az alapja.
Tavasszal mindig arra gondolok,
hogy a fûszálak milyen boldogok:
újjászületnek, és a bogarak,
azok is mindig újra zsonganak,
a madárdal is mindig ugyanaz,
újjáteremti õket a tavasz.
A tél nekik csak álom, semmi más,
minden tavasz csodás megújhodás,
a fajta él, s örökre megmarad,
a föld õrzi az életmagvakat,
s a nap kikelti, minden újra él:
fû, fa, virág, bogár és falevél.
Ha bölcsebb lennék, mint milyen vagyok,
innám a fényt, ameddig rám ragyog,
a nap felé fordítnám arcomat,
s feledném minden búmat, harcomat,
élném idõmet, amíg élhetem,
hiszen csupán egy perc az életem.
16 éve | 17 hozzászólás
1981. április 23-án, Budapesten meghalt Zelk Zoltán József Attila- és Kossuth-díjas magyar költõ, prózaíró.
Zelk Zoltán - Három krajcár
Juhar voltam, de elhagytam az erdõt;
mert ágaim hasztalan fenyegették
csúfolkodó árnyaimat.
Ríhattok, madarak, fészket nem raktok rajtam,
már kopár hegyhez szegõdtem sziklának,
de egyszer majd, tudom,
elbámészkodom és legördülök
a tóba, s tóvá változom.
(Nem voltam boldog, se boldogtalan csak
juhar és szikla és tó voltam én ?
három krajcár az Isten
megszámlálhatatlan tömérdek vagyonából)
Zelk Zoltán - Kis mese a nincs erdõrõl
Nincsen fája, nincsen bokra,
mégis erdõ és susog,
puha lombokban alusznak
mogyorószín mókusok.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Májusi "neves" napok II.
16 éve | 17 hozzászólás
MÁJUS 25. - ORBÁN NAPJA
Nemcsak Pongrác, Szervác és Bonifác május fagyosszentjei, de van Orbán, máj. 25., akinek nevéhez szintén sok-sok népi bölcsesség fûzõdik.
?Orbán, népiesen Urbán (?230), családnevekben: Orbók, Orbó, Orba, Orkó, Oros. Középkori hagyomány szerint pápaként õ rendelte el, hogy a miseáldozat kelyhét és tányérkáját (patena) aranyból vagy ezüstbõl készítsék. Ezért kehellyel, késõbb szõlõfürttel a kezében szokták ábrázolni.
Címkék:
Utolsó hozzászólás
Tovább