A magam részérõl olyan vallást szeretnék, ahol nincs se áldozó, se áldozat. Se bûn, se büntetés. Ahol nincs szükség hõsökre és árulókra, félelemre, se szenvedésre, se bûntudatra, se bocsánatra. Olyan vallást szeretnék, ahol nincsenek vallásháborúk és vallássérültek. Ahol senki nem mondja meg nekem az igét és a fõnevet. Olyan vallást szeretnék, ahol egy valamihez érdemes hûnek lennem: önmagamhoz.

Van ilyen vallás? Van. Sõt mindig is volt. Ennek a vallásnak nincs neve.

Mire hasonlít egy ember lelke? Nekem leginkább kertre. Nem teljes, hanem csak olyan fél kertekre, amik egy másik ember lelkével összefonódva vállnak egésszé. Színekkel, virágokkal teli szép helyek. Születésünk kor csak egy zsebkendõnyi, szûz ,,földdarab", amibe szüleinktõl kapott lélek magvainkat ültetgetjük. Õk segítenek tanácsokkal, példákkal, hogyan gondozzuk ezeket a hozott kincseket. Megmutatják, mivel öntözzük, hogyan ápoljuk, szerintük mi a gaz, és mi a virág.

Az apró kérész mindössze egyetlen napig él .Egyetlen napig.
Mégsem sajnáljuk érte , hisz ezen a napon csak annak él ,amit szeret.Szárnyra kap, szélre bízza magát, játszik,élvezi röpke élete minden pillanatát .Úgy él mintha nem lenne más nap,
hiszen számára nincs másnap.Talán tanulhatnánk tõle .Képzeljétek el ,ha úgy élnénk minden nap, ahogy õ éli egyetlen napját !
Micsoda élet lenne!!!



Kérész akarok lenni!!!!!!!!! Még egy-két- tíz-húsz évig!!!!!!!!!
De pillanatnyilag egy pár nappal is megelégednék, úgy kérész módra:)))