A bibliai hagyomány: Az egyik legrégebbi egyházi ünnep vízkereszt napja. A háromkirályok napja. Ekkor emlékezik meg a keresztény egyház a napkeleti bölcsekről és Jézus megkeresztelkedéséről. Ezen a napon szentelik meg a vizet. Innen ered az ünnep elnevezése is.
Shakespeare is megemlékezett január hatodikáról, vagyis ahogy a katolikus hagyományban hívják, vízkeresztről. A mai napon kezdődik meg a farsang, a vigasságok, falusi disznótorok ideje. Persze az igazi tradíció szerint ma kerül sor a karácsonyi asztal megbontására és a karácsonyfa leszedésére is.
Gonoszűző és szerencsevarázsló napnak tekintették, s az időjárásból következtettek az eljövendő év szerencséjére, időjárási viszonyaira, a termés alakulására, az emberek és az állatok egészségi állapotára.
Magyar néphagyomány Vízkereszt napjának, hiedelmei a templomban megszentelt vízhez kötődnek.
A szentelt víz hatásosságában vetett bizalom alapja a víz tisztító erejében való hit.
A házigazda üvegben hazavitte a megszentelt vizet, a ház apraja-nagyja kortyolt belőle, hogy megóvja őket a torokfájástól. Megszentelték vele a házat, az ólakat. Öntöttek a kútba, hogy a víz meg ne romoljon. A szentelt víz az embert születésétől haláláig kísérte: ebből a vízből hintettek a bölcsőre, a menyasszony koszorújára, a halott koporsójára. Januártól januárig a vizet üvegben vagy nagy korsóban tartották, s ami megmarad a következő vízkeresztre, azt a kútba öntötték.
A szentelt víz sok különleges bűbájosságra ír. Szükség esetén kis fiolában védelem a gonosz ellen.
Házszentelés.Vízkeresztkor házszentelést is végeztek. A pap ilyenkor a tömjén és a víz mellett a krétát is megáldotta. Ezzel a szentelt krétával végigjárta a hívek házait, és a házak szemöldök gerendájára felírják a három királyok nevét jelölő betűjeleket: G+M+B( Gáspár, Menyhért, Boldizsár), és az évszámot. Hitték, hogy ez a felirat megvédi a házat a rontás ellen. A néphagyomány szerint a papot ilyenkor pár percre le kellett ültetni, hogy áldott legyen a ház, és jól tojjanak a tyúkok, csak ezután volt szabad útjára engedni. A gazdaasszonyok ilyenkor a kapuig, némely falvakban az utcáig kísérték a papot, mert az a babona járta, hogy olyan hosszú lesz a kendertermés, amilyen hosszan a papot kísérte az asszony.
Az eladó lányok klárisukat (nyakéküket) a küszöb mellé dugták, hogy a pap átlépje azt. Este aztán a párnájuk alá dugták, és megálmodták, hogy ki lesz a jövendőbelijük.
Ilyenkor sok helyen farsangot kezdő mulatságot tartottak, ahol a legényeknek nem leányokkal, hanem menyecskékkel kellett táncra perdülniük, és minél hosszabban táncolniuk, hogy hosszú legyen a kender.
Háromkirály - járás
Január 6.-hoz tartozott a háromkirályok megjelenítése, a háromkirály-járás szokása, mely adománykérő ünnepköszöntő szokás volt Ekkor – általában fiúk vagy férfiak – színjátékhoz hasonlóan játszották el a bibliai jelenetet, melyben a napkeleti bölcsek cselekedeteit elevenítették meg. A házról házra járó fiúgyerekek jellegzetes viseletdarabja volt a díszes süveg, és a kiugratható szerkezetre szerelt fényes csillag.
Időjóslás, termékenységvarázslás.Ha ezen a napon hideg idő volt, akkor korai tavaszban reménykedtek az emberek. Néhol úgy vélték, hogy napsütéses idő esetén még hosszú lesz a tél, vagy ha ezen a napon esik, férges lesz a máktermés. Ha ezen a napon nagyon hideg volt, rossz termésre számítottak, ha fújt a szél, szerencsés lesz az év.
A lakótelepek hagyománya
A lakótelepeken ilyenkor ázott, tüskéjehullatott, kiérdemesült karácsonyfákat hajigálnak ki az ablakon, üres szaloncukros papírokkal, vagy anélkül. Szomorú hagyomány ez, tegyünk hát azért, hogy megváltozzon. A köztisztasági hivatal minden esztendőben összeszedi a megfelelő módon kihelyezett fákat. Ne a kukába dobja a fákat. Faluhelyen, vagy a régebbi bérházakban a cserépkályhákban elégnek a fák, finom, gyantás illatukkal utólag is megajándékozzák gazdájukat.
Az egyik nagyváros lakótelepéről azonban érdekes hagyományt hallottam. Egy kis lakótelepi közösség ilyenkor összegyűjti a karácsonyfákat és közösen raknak tüzet, együtt énekelnek, és megkezdik a farsangot.
Kommentáld!