Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Elfelejtettem a jelszavam 

Nem vagy belépve

Ez a funkció csak regisztrált tagoknak elérhető. Csatlakozz most a Networkhöz vagy ha már tag vagy, lépj be itt:

Ági blogja

Tegnap délután nézdegéltem egy kicsit az ablakon kifelé...néma csand honolt, bármerre néztem, egy teremtett lelket nem láttam sehol.
Mintha kihalt volna az egész lakótelep....
...és akkor a szemközti ház elé begördült egy ezüstszürke csoda BMV, belõle a reggelente sokszor látott kb.3 és 5 év körüli kicsi lány száll ki, egyforma nadrágban és felsõben....no és az apuka...
testre simult póló, arany nyaklánc, napszemüveg a fejtetõn...

A 2 picur elindul felfelé, apuka lemaradva, behajol az ablakon...aztán a ház egyik erkélyén megjelenik egy nõ, aki kinéz, majd gyorsan visszaugrik a lakásba
....és látom a 2 gyerek már a lépcsõházban megy, apuka meg most ért a csengõhöz...de az ajtó nem nyílik...

Címkék:

Utolsó hozzászólás

[Törölt felhasználó] üzente 17 éve

Sziasztok!Ágika olyan jól ért a gondolat ébresztéshez. Ma reggel elovastam ezt a blogot és egész nap ez járt a fejemben. Az ember akaratlanul is belát a mások életébe és néha nagyon szomorú dolgokat látunk, amit tehetelenül kell végignézni.Nekem is van egy esetem, elmesélem nektek. A szomszéd ház elég közel van hozzánk és ha kinézek az ablakon akaratlanul is átlátok a szomszédba. Nagyon sokan laknak és mégis csak egy lakás van a szemem előtt, de az olyan, hogy filmet lehetne irni róla.Rövid idő alatt 3 lakója volt ennek az egy földszinti lakásnak. Az első egy 40 év körüli csinos magas egyedülálló fiatalember. Többször láttam az ablakban, maga volt az élet, egészség. Egyszercsak azt látom.hogy nehezen megy, egyre betegebb. Legközelbb már ccsak a kopasz fejét láttam, amint levegő után kapodva hajol ki az ablakon. Pár hónap alatt a rák -elvitte.Ezután egy fiatalsszony költözött ebbe a lakásba 6 gyerekkel. Akaratlanul is hallottam, hogy kiabál a gyerekekkel. Nagyon sajnáltam öket. Amint a szomszédoktól megtudtam, nem mind az övé volt, csak nevelt egy párat és abból éltek.A konyhaablakot sokszor kitárta, igy mindenki láthatta a benti életet.Étkezések idején elkiabálta magát, hogy sorakozó, aki jó volt kap enni, aki nem az nem. Többször láttam a gyerekeket sorba állni és délben is megitták a pohár tejet, esteleg kaptak egy szelet kenyeret. Ha kijöttek az utcára fegyelmezettek voltak, a nagyobb elrendezte a kicsiket. Egyszer azt láttam, hogy az anyuka terhes, rövidesen el is költöztek, az újdonsült apuka családi házába. A jelenlegi lakó, söté börű, elöször sajnáltam, hogy szegény miből élhet, azt látom hogy egész nap az ablakban cigizik. Reggeltől estig, egy bársony párnát tesz a könyöke alá és cigizik. Valakitől most hallottam, hogy csak ideiglenesen lakik itt, amig fel nem épül a palotája. Ne sajnáljam, hiszen ö a környék leggazdagabb szinesfémválvásrlója. Nem gondoltam volna.Kiváncsi vagyok ha ö elköltözik, ki fog a helyére jönni. Az emberek mennek jönnek, zajlik az élet a szemünk előtt, akaratlanul is látjuk, ami nem is ránk tartozik.

Tovább 

Müller Péter: Boldog lelkek tánca

Életünk legnagyobb szerelme

Valakinek a kezében megcsörren egy mobiltelefon. Beszélni kezd. Látom rajta, ha pénzrõl van szó.
Az arca feszült lesz. Néha öröm csillan a szemében, néha vad indulat. Hirtelen boldog lesz, vagy gyilkos gyûlölet suhan át rajta.

Most nem babra megy a játék!
Arról beszél, aki (vagy ami) az õ Mindene!
Ha valaki egy másik bolygóról csöppenne ide, csodálkozva tapasztalná, hogy az itteni emberiségnek egyetlen valós eszméje van: a pénz.

Címkék:

Tovább 

Ha már ezt a mai reggelt a családomra való emlékezésre szenteltem, akkor álljon itt néhány anekdota lányom kisgyermek korából, amik most is elevenen élnek bennem.



Szerzõdés: Amikor a lányom iskolába ment, szerzõdést kötöttünk egymással. Gyertyával körbeégettünk egy rajzlapot és erre rögzítettük, hogy a lányom munkahelye az iskola, ahol keményen kell dolgozni, ezért minden piros pontért 5 Ft jár, de a feketepontokért 10 Ft büntetést kell visszafizetnie.(Szinte magam elõtt látom kis girbe-gurba betûit aláírásként.) Mindketten aláírtuk és viaszból pecsét is került rá.

Címkék:

Utolsó hozzászólás

Sallai Erzsébet üzente 17 éve

Én is elkezdtem nosztalgiázni.  Eszembe jutott, amit a szüleim gyakorta emlegetnek, hogy az én lányom egy délután, arról beszélt,  mennyire szeret minket, s ha majd  "egyszer megöregszünk nagyon szívesen fog tologatni bennünket a tolókocsiban, és soha nem fog elfáradni:)" Ma már, nem emlékszik erre a mondatára, de a szüleim igen, és mi is. Ennek tudatában, örömmel várom az öregedést.

Tovább 

Most....ahogy itt ükök egyedül a gépnél, belémvillan az a régi-gyermekarc, s a kérdés, melyet egyszer régen az ágyában fekve tett fel nekem egy este az én kicsi lányom, amelyben azt próbálta kipuhatolni, hogy kit szeretek én a legjobban kerek e földön, õt?? apját? nagyit? én pedig válaszoltam: "TÉGED"! Hitetlenkedve egy kicsit, ám egyre boldogabban nézett bele egyensen a szemembe, aztán végképp megértette - láttam a fekete iriszen: igen, EGYEDÜL, LEGJOBBAN Õt!

Címkék:

Utolsó hozzászólás

Nagy Ági üzente 17 éve

Köszönöm a szép verseket!:-)) Előzmény: matahari51, 2007-08-12 08:01CSORBA PIROSKA: MESÉLJ RÓLAM Mesélj anya,milyen voltam,amikor még kicsi voltam?Az öledbe hogyan bújtam,és tehozzád hogyan szóltamamikor nem volt beszédem?Honnan tudtad mit kívánok?Megmutattam a kezemmel?Mesélj rólam,Hogy szerettél?Engem is karodba vettél?Meleg tejeddel etettél,akárcsak a testvéremet?Gyönyörködtél akkor bennem,úgy neveztél: kicsi lelkem?És amikormég nem voltam,a hasadban rugdalóztam,tudtad-e, hogy milyen leszek,milyen szépen énekelek?Sejtetted, hogy kislány (fiú) leszek?Mesélj anya!Mesélj rólam.milyen lettem, amikor mármegszülettem?Sokat sírtam, vagy nevettem?Tényleg nem volt egy fogam sem?- Ha én nem lettem volna,akkor is szerettél volna?

Tovább 

37 éve, 72 éves korában távozott el közülünk az én drága nagymamám. Anyám helyett anyám volt, a szülõ, a barátnõ, a lelki társ. Titkaimat bölcs megértéssel fogadta magába, és még bölcsebb tanácsaival segített át gyermeki életem problémáin.
16 éves kamasz lány voltam, amikor meghalt. Akkor, amikor a legnagyobb szükségem lett volna rá, hogy mutassa a helyes utat a felnõtt élet küszöbén.
Fájdalmas hiány van még mindig bennem. Annyira boldog ,,unokakorom" volt.

Címkék:

Utolsó hozzászólás

Sallai Erzsébet üzente 17 éve

Az én nagymamámnak, 9-unokája volt. Én voltam a legidősebb, ő akkor kapott agyvérzést amikor én születtem. Azért lettem a "kedvence",  mert együtt tanultunk meg járni és beszélni. Úgy tudott szeretni ahogy senki sem tudott, minden hibámmal együtt. Mai napig FÁJOM A HIÁNYÁT, és szememre könny fátyol borul, ha arra gondolok, hogy mennyi mondani valóm lenne még neki, ha élne, de elkéstem azon a napon, mert haladékot kértem, hogy 1-nappal később menjek hozzá, és én vigyem az ebédet, ne pedig ő főzessen mert jön haza a "kisunokám" 5-éve már hogy nincs közöttünk. 26.-án lett volna a névnapja és a szülinapja, így kimentünk a temetőre, ahol a lányom mindig furákat mond, "nézd mami, mindig kisüt a nap, ha itt vagyunk, akár tél van akár nyár, dédi néz minket az égből,"- és ez valóban így van. A látogatásunk után vidékről hazafelé úton belénk jött egy autó, amiénk totál káros lett csak  engem vitt el a mentő de semmi komoly, az anyagi káron kívűl. A lányom szerint dédi intézte így, mert vigyázz ránk a menyországban is.

Tovább 

A rendszerváltás körül kezdõdött a konszenzus szó gyorsan ívelõ karrierje (pályafutása ). A politikai elit és a média valósággal beleszeretett az "új" szóba, azóta is lépten-nyomon hallani, olvasni. Ma már mindenki konszenzusra akar jutni, de legalábbis törekszik rá.

 

A szó gyökere: a latin
con -( val, vel, együtt)
sentire (érezni)

Az ebbõl képzett fõnév a consensus, ami egy -az antik Rómából származó- politikai szakkifejezés. A szenátusi határozatok egy fajtája volt - consensus omnium ( egyhangú határozat), amely valamennyi résztvevõ egyetértésével született.

Címkék:

Utolsó hozzászólás

oszaczky laszlone üzente 17 éve

Szia Gazfickó!Agnia írásait mindig nagy figyelemmel olvasom, mint most is a " nyelvészkedését"Reagálni akartam, hogy milyen igaz amit leírt. De miután elolvastam a Te véleményed, úgy gondoltam, most inkább ez helyett Téged hivlak meg, ha elfogadod. Különben a két levél, sőt lehet ez is keresztezni fogja egymást.A választ az előző levelembe találod.Tisztelettel emelem kalapom: Emike

Tovább 


 

Egy kis vidám mosoly,és máris szebb lehet a napunk.
Nektek is,akik olvassátok a blogomat,ilyen hétvégétek legyen!


Figyeld meg, mennyi mindentõl függ, hogy milyennek látjátod a világot. Ha szerencse ér, mindent boldognak látsz. Ha siker ér, megdicsérnek vagy tapsot kapsz, minden derûs körülötted és jónak látod a világot. Ha erõsnek, egészségesnek érzed magad, a legnehezebb feladatokat is gyerekjátéknak találod.

Címkék:

Utolsó hozzászólás

Nagy Ági üzente 17 éve

Magdikám! Köszönöm szépen. Az egyik kedvenc versem Dsida Jenőtöl.Neked is jó éjszakát!

Tovább 

Mindenkinek van legalább egy olyan barátnõje, akivel kiszúrt az élet.:(
A pasijai úgy néznek ki, mintha azután szedte volna Õket össze egy "bárban", hogy feltörölték volna velük a helyet...
Feleségük van, barátnõjük, vagy három gyerekük három különbözõ anyától.

Csak a "szükségem van rád" közös az életetekben.
Az ilyen barátnõk élete olyan mint egy folyamatos vonatszerencsétlenség, és mindig Téged hív elsösegélyt nyújtani - általában éjfél után, és jellegzetesen vasárnap.

Címkék:

Utolsó hozzászólás

Nagy Ági üzente 17 éve

Nekem egy ilyen barátnőm volt, de már nem tartjuk a kapcsolatot. Mindíg végighallgattam, most meg Te hallgatsz engem, igaz nekem nem jut eszembe, hogy éjjel 3-kor felkeltselek. Köszönöm kérdésedet, jól vagyok.  Előzmény: agnesch, 2007-08-10 07:48Ez nagyon ÉLET-szagú! Neked hány ilyen barátnőd van vagy volt? Én kettőt leépítettem az életemből és nem volt könnyű!S Te hogy vagy?  

Tovább 

Kérdés-feltevõk - azt is írhattam volna, hogy miértet-keresõk - vagyunk így ezzel néhányan.
Olyanok, akik mindenre választ akarnak kapni...érteni, tudni akarjuk, hogy m-i-é-r-t.
...
Az elmúlt idõszakom eseményei hatására erõsen munkálkodik a kettõsség bennem.
A bal sarokban kisördög, a jobb sarokban kisangyal.
Még jó sokáig a kisangyalnak kell gyõznie.
...
Kérdéskupacok...és a válasz?
A válasz benned, bennem, bennünk van.
...
hányszor keressük magunkban a hibát, hogy vajon én miért nem?

Címkék:

Utolsó hozzászólás

Sallai Erzsébet üzente 17 éve

Rátapintottál a lényegre!

Tovább 

Az ajtó - ahogy a biblia is írja, - a bejárat és kijárat jelképe. "Kopogtassatok és bebocsátást nyertek". Jelképezi az önismeretet. Attól függõen, hogy milyen irányban haladsz át rajta, jelzi a nyitottságodat, vagy a zártságodat. Az ajtó kilincse a barátokat mutatja, akik "egymás kezébe adják", vagy le sem nyomják azt.

Magatoktól kérdezzétek:

ajtótok azért fontos-e,
hogy zárjáto? vagy, hogy nyisssátok?

 

Vannak ajtók, amiket be kell zárni, és nem szabad kinyitni.

Címkék: ajtó

Utolsó hozzászólás

oszaczky laszlone üzente 17 éve

 Szia Agnia! /Ágnes/Melyik megszólítást szereted jobban?Az "AJTÓ"  nagyon tetszett, kétszer is elolvastam, és én úgy gondolom, hogy mit ér az, ajtó, a kilincs, ha nincs keret anibe bele illesszék!A képeid is nagyon tetszenek.Különben csodálom nagy mértékű aktivitásod .Köszönet a közre adott jelentkezéseidért.puszi: Emike

Tovább 

 Frissebb bejegyzések

Régebbi bejegyzések 

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu