Egyik reggel a piacra siettem, s belecsodálkoztam az õszi napsütésbe. Sokan nem szeretik az õszt, mert az elmúlást, valaminek a végét jelenti számukra. Holott semmi sem örök, ami elkezdõdik, megszületik, világra jön, az el is múlik egyszer. Ha már biztos a vég, miért ne lehetne tökéletesen megélni ezt is, mint a fák, büszkén, egyenes derékkal, vállalva minden egyes megszínesedett levelet, melyeket, ha már nem tarthatnak meg, elegáns könnyedséggel hullatnak a földre.
Nagyon szép gondolatok. - A vadgesztenyéről eszembejut, hogy valamikor, kisiskolás koromban, kivittek minket vadgesztenyét szedni, a kolozsvári Sétatérre. A hatalmas vadgesztenyés lombjai alatt vastagon felgyűlt az avar, élvezettel szedtük a rengeteg gesztenyét, jó játék volt. Még versenyeztek is az iskolák egymás között, ki szedi a legtöbbet. Valamilyen vegyi gyárnak gyűjtöttük, ha jól tudom. A mai gesztenyefák, sajnos, rossz állapotban vannak. A szennyezett levegő, vagy mi az oka annak, hogy nem életképesek. Egyre többet kell kivágni és más féle fákkal pótolni. Pedig milyen szép is a gesztenyefa! Minden évszakban! A fehér-, vagy pirosvirágúak, óriási lombkoronájukkal... Megfogadom a jó tanácsot! Teszek egy gesztenyét a zsebembe!
A felhasználói élmény fokozása érdekében már mi is használunk cookie-kat a Network.hu oldalon.
Az oldal használatával beleegyezel a cookie-k alkalmazásába. További információ: itt.
Gondolatok egy vadgesztenye körül...
16 éve | 8 hozzászólás
Egyik reggel a piacra siettem, s belecsodálkoztam az õszi napsütésbe. Sokan nem szeretik az õszt, mert az elmúlást, valaminek a végét jelenti számukra. Holott semmi sem örök, ami elkezdõdik, megszületik, világra jön, az el is múlik egyszer. Ha már biztos a vég, miért ne lehetne tökéletesen megélni ezt is, mint a fák, büszkén, egyenes derékkal, vállalva minden egyes megszínesedett levelet, melyeket, ha már nem tarthatnak meg, elegáns könnyedséggel hullatnak a földre.
Címkék: gesztenye
Utolsó hozzászólás
Tovább