Olyan szépet írtam neked gondolatban, ám fejemben ezekből most oly sok van, hogy mire papírt és tollat ragadtam a mondatok szavakká, a szavak betűkké hullottak szét.

Most itt ülök, előttem a papír, rajta egy csomó betű egy  nagy kupacban arra várva, hogy szétválogassam.

Kiválogassam a betűhalomból a hozzád szólókat, egymás mellé rakva újra  szavakká formálva, azokat pedig mondatokká.

Nem,  inkább képekké, fekete-fehérré, színessé, színesebbnél színesebbé.

Már egy hónapja, hogy utoljára láttalak, hogy hallottam hangodat. …Várlak … De Te nem jössz. Vasárnap sem jöttél, csak anyu, Ildikó és István. Váratlanul toppantak be, én pedig csak álltam és vártam, hogy mögülük előlépsz, s köszöntesz, mint rég. …

… Késő délutántól maratoni kézilabda-közvetítés volt a tv-ben. Folyton csak azon járt az agyam, hogy Te most mennyire élvezed, hogy lányaink jól játszanak, majd pedig, hogy mennyit mérgelődsz amiért a fiúk eladják vagy épp elszórják a labdát ( „ejnye fiúk, hát ezt nem szabad”), s a  végén : „ugye, ugye én megmondtam”.

Az idén június 27-én és 28-án kerül megrendezésre a Bogártalálkozó, melyre az ország egész területéről várják a rendezők a résztvevőket, érdeklődőket.

Programból az idén sem lesz hiány:

szombaton -08 órától lehet elfoglalni a                      Campinget (szállás

                     péntek és szombat                       éjszakára sátorral,                      autóval 4000 Ft -

                     személyek száma

                     nem számít -,

                     matrica: 500Ft)

          -09 órától nevezések leadása                      a versenyekre

          -10 órától rajzverseny a kicsiknek

          -11 órától kezdődnek az ügyességi                      versenyek

          -13 órától ingyen  bogrács-

                     gulyásozás

          -14 órától autós tájékozódási                              verseny

          -15 órától gyermek hastáncbemutató

          -15.30-tól hivatalos  megnyitó

          -16 órától rock&roll show

          -17 órától felvonulnak a Bogarasok

          -18 órától a Mississipi Rockest                             Jampi és Bandája                                 gondoskodik a

                     hangulatról

          -19 órától tombolasorsolás

          -20 órától B.A.D.

1978. május1. Egy kis erdei tisztáson, a vadászház mellett felállított színpadon utolsó fellépőként messzezengő hangján mondta a verset, miközben érezte, hogy valami szokatlan érzelem lengi körül. Nem a madárcsiripelés, mely továbbította szavait, sem a szellő mely belekapott hosszú, derekát is eltakaró szőke hajába. Nem, ez valami más, eddig még soha nem tapasztalt bizsergető érzés volt. A gyomorból indult, lassan, nagyon lassan kúszott felfelé.

... Életemben még soha nem voltam asszisztens orvos mellett, főleg nem boncoláskor. Ma sem vállaltam. Gyáva  vagyok? Lehet. Ám mostani, lepukkadt, szétzilált idegállapotomban még azt sem tudtam megemészteni, hogy elpusztult egy ellés előtt álló kutyánk, nemhogy még itt, nálunk trancsírozzuk szét. Hol?  A pincében? Min?  Az ebédlőasztalon?  ... Ezek csak technikai gondok. A  pszichikaiba bele sem merek gondolni, mert hát szerettem, még ha néha-néha meg is szidtam.

              megszólal a telefon, látom Apu keres. Mivel már beszélni nem tud,  s ujjait sem tudja rendesen mozgatni, hát kinyomom. 2 perc múlva újabb "csengés"... Lesz, ami lesz alapon felveszem /9 óra  5 perc/.

- Szia Apu! Gyöngyi vagyok! 

- ...ahhh...

- Mit szeretnél mondani?

- ... ahhh ...

-Apukám, mi a baj? Menjünk? Kérlek szólalj meg!

- ...

- Délután megyünk! Majd találkozunk...

- ...ahhh...

- Szia!

Telefon le, majd ismét kézbe és már hívom is a húgom /9 óra 9 perc/!

telnek az órák

benne a percek

múlnak a hetek

benne a napok

peregnek az események

benne az emlékek

rohan a  világ

hova-tova

csak én állok meg

egy-egy percre

hogy rád emlékezzek

s mindazokra

kik már

nem lehetnek velem

nem kell nekem

sírkert

sem sírhely

itthon vagytok

velem

körülöleltek

lelkek tengere

Egyházasfalu, 2009. 05. 26.  NGY

írok és sírok

sírok

nyirkos földdarab

hant

sötét fekhely

rajta kereszt

visszatértél a

gyökerekhez

így lett életed

kerek

írok és sírok

sírok

rohannék hozzád

APUKÁM

de nem enged a család

a lánc

így magányomban csak

írok és sírok

sírok

ki nevettet meg engem

mikor a legnagyobb kínok

közt fetrengek

ki csal mosolyt arcomra

ha már TE sem vagy

írok és sírok

sírok

s befejezem

amit elkezdtem

mert hited

hitte

"Ha egyszer valamit elkezdesz,

azt fejezd is be!"

így

írok és sírok

sírok

rajta kereszt

mely az enyémen

nem lesz

engem szél visz el

messzi tájakra

hova csak vágytam

így rám akkor is számíthat

a család

ám most csak

írok és sírok

sírok

hívok egy szép álmot

egy régi világot

ahol TE meg én

fogtuk egymás kezét

emlék kép

emlékkép

írok és sírok

sírok

nem felejtlek

szeretlek

jéghideg homlokodon

forró csókommal

búcsúzom

arcomon könnyem

pereg

a percek órákká

nőttek

elengedlek

"Az ég legyen Veled!"

én pedig továbbra is

írok és sírok

sírok

(Németh János 1939.01.31.

"  A  hétvégét a nyaralómban töltöm, amely egy szikla peremére épült.

  Gyapjúruhába bugyolálva fekszem neki a szélnek. Megállok és nézem a tengert. A társam egy kedves öreg kutya. Bár kora délután van, már vége a napnak. A fenyőfákat belepte a hó, a sziklarepedések vízerei jéggé fagytak.

  A kutya és én már elköltöttük ebédünket. Egy-egy jókora hússzelet jutott mindegyikünknek, amit nagy gonddal készítettem el. S bár négylábú barátom inkább nyersen szereti a húst, ez alkalommal rostonsültet kapott.

Szavak helyett!

wwf.hu/index.php