1978. május1. Egy kis erdei tisztáson, a vadászház mellett felállított színpadon utolsó fellépőként messzezengő hangján mondta a verset, miközben érezte, hogy valami szokatlan érzelem lengi körül. Nem a madárcsiripelés, mely továbbította szavait, sem a szellő mely belekapott hosszú, derekát is eltakaró szőke hajába. Nem, ez valami más, eddig még soha nem tapasztalt bizsergető érzés volt. A gyomorból indult, lassan, nagyon lassan kúszott felfelé.