Nincs tehát most már semmiféle kárhoztató ítélet azok ellen, akik a

Krisztus Jézusban vannak, mivel az élet lelkének törvénye
megszabadított téged Krisztus Jézusban a bűn és a halál törvényétől.
(Róm 8,1-2)

Igen emlékezetes Frank elesett, reménytelen pillantása, amikor azon a
vasárnapon rányitottam. Vártam, hogy ott ül majd lebénult barátom
felöltöztetve, indulásra készen, hogy együtt menjünk a templomba.
Ehelyett szörnyű látvány tárult elém. Frank mereven és izzadtan feküdt
takarója alatt. A teli vizeletes zacskó és a szája közelébe helyezett,
szívószállal ellátott üres vizespohár jelezte, hogy nem jött a gondozó,
aki ellátta volna. Egy dolgozó ütemezési hibájából adódóan, Frank
órákig maradt magára, képtelenül arra, hogy akár egyetlen dolgot is
megtegyen saját érdekében. Kiszáradt szájjal kiáltott segítségért. Míg
emberi fül nem hallotta, Isten meghallotta! Kifejezte háláját,
megnyugvását, amint szánakozva rohantam segítségére.
Frank helyzete eleven emlékeztető Istentő való lelki függésemre. Nagyon
nagy szükségem van a Megváltóra, aki meg tudja tenni azt, amire én
képtelen vagyok: megszabadítani bűneimtől. Isten végtelen szeretete és
mérhetetlen együttérzése sokkal nagyobb, mint amit én éreztem Frank
iránt. Ő megszabadít bennünket, amikor mások cserbenhagynak.

Imádság: Köszönjük, Megváltónk, hogy megmented a szükséget szenvedőt,
azokat, akik egyedül vannak, és másoktól nem kapnak segítséget!

Ámen.