A test sanyargatásának kevés a haszna, a kegyesség pedig mindenre
hasznos, mert megvan benne a jelen és a jövendő élet ígérete. (1Tim
4,8)

Minden új év elején leltárt készítek életemről, keresve, hogyan
jobbíthatnám meg azt. Mint sokan mások, a szabadság idején szokásos
testi elkényelmesedés után, én is fogadkozom, hogy többet fogok
mozogni, és egészségesebben táplálkozom. Elhatároztam, hogy a téli
hónapokban, amikor a fizikai igénybevételem a legkisebb, naponta
rendszeresen sétálok majd. A reggeli és esti sétáim a háztömb körül
szinte megújítják erőmet.
Miközben büszke voltam az új fizikai állapotomra, és a tükörbe néztem,
észrevettem, hogy közben elhanyagoltam a lelki életemet. Megfogadtam
tehát, hogy minden nap 20 percet elkülönítek a lelki elcsendesedésre.
Újra átolvasom a Biblia egyes könyveit, hogy ezáltal jobban megismerjem
Istent.
A napi olvasmányokban néha kísértést érzek, hogy egyes részeket
átugorjak, különösen, ha nehezen érthetőek. Kitartásért imádkozok
azonban, tudva, hogy Isten szavának tanulmányozása minden időt és
fáradságot megér. A sétáimhoz hasonlóan ennek is sok haszna van. Ha
jobban megértem a Bibliát, és ahhoz hűségesen élek, áldás lehetek a
körülöttem lévőknek. Lehet-e szebben elkezdeni egy új esztendőt és egy
új életet?

Imádság: Istenünk, segíts elhatároznunk, hogy hallgatni fogunk rád, és
tanulunk igédből.

 Ámen