Hit nélkül pedig senki sem lehet kedves Isten előtt, mert aki az Istent
keresi, annak hinnie kell, hogy ő van; és megjutalmazza azokat, akik őt
keresik. (Zsid 11,6)

A hálaadásnapi szünet előtti napon az iskolában minden első osztályos
gyermekemet megkértem, mondják el a többiek előtt, miért hálásak.
Ahogyan az egyik jelentkező kéztől a másikig mentem, úgy érkeztek a
nagyon okos válaszok: a családomért, az élelmünkért, a házunkért, a
kutyánkért, a biciklimért.
Az egyik gyerek vonakodott, hogy hangosan kimondja, ami a szívében
volt. Megkérdezte, nem súghatná-e inkább a fülembe. Lehajoltam és
odatartottam a fülemet az arcocskájához. "Én azért vagyok hálás, hogy
Isten valóságos, és nem kitalálás" - mondta halkan.
"Isten valóságos!" A kisfiú szavai igen elgondolkodtattak. Mert Isten
valóságos, hihetek a Bibliában. Bízhatok benne, nem kell félnem
semmitől. Isten hűséges, meghallgatja imáimat, és megelégíti minden
szükségletemet.
Ezt az életet megváltoztató igazságot bátran hirdethetjük másoknak.
Igaza volt a kisfiúnak: Isten valóságosságáért tényleg hálásak
lehetünk. Amikor felfogjuk Istenünk valóságát, szívünk megtelik
hálával.

Imádság: Drága Édesatyánk, köszönjük, hogy megmutatod szeretetedet a
mindennapi eseményekben. Segíts hirdetnünk, hogy te valóság vagy.

Ámen.