Egy szerelmi történetben élünk. Isten románcra teremtett minket és megelégíthetetlen étvágyunk van a romantikára.

Isten ilyen szívet adott nekünk; ez volt az egyik első ajándéka számunkra. Azután, adta nekünk ezt a csodálatos világot, ami lélegzetelállítóan szép. „Az Úr szeretetével tele van a föld” (Zsoltárok 33:5), és ezt különféle módokon láthatod és tapasztalhatod meg. Például ott van a fű, amit pont olyan keménynek teremtett, hogy egyenesen álljon, mint a szőnyeg szálai, de ugyanakkor puha is, és nem sérti fel a lábadat, amikor mezítláb sétálsz rajta. Na és a hó. Pont elég keménynek alkotta ahhoz, hogy hógolyózni lehessen vele, vagy szánkózni lehessen rajta, viszont lágyan hull, nem keményen, nehogy fájdalmat okozzon. Azután madarakat is teremtett, amiknek a dalolása elragadó, és természetesen füllel ajándékozott meg bennünket, hogy élvezhessük. Látod Isten szeretetét, kedvességét és gyöngédségét a teremtett világban?

A teremtett világban minden Isten szeretetéről beszél, amivel udvarol nekünk. Mindenki máshol találja meg ezt a szeretetet. Van, aki a tengerparton. Vannak, akik a folyón vagy a völgyekben. Vannak, akik könyvekben. Minden, ami valaha is felkavarta a szívedet, jóleső érzéssel töltött el, mindaz, ami gyönyörködtetett, Isten volt, amint éppen udvarolt neked. Ahogy a Biblia is mondja: „minden jó adomány és minden tökéletes ajándék onnan felülről, a világosság Atyjától száll alá” (Jakab 1:17).

„csodálatosak alkotásaid, és lelkem jól tudja ezt” (Zsoltárok 139:14