Péternek, Andrásnak, Jakabnak és Jánosnak egyértelmű volt az elhívás.
Jézus meghívta őket, hogy kövessék őt, félretéve az addig végzett
dolgaikat. És megtették. Később Jézus szolgálatba állította őket, ezt
mondva: "Az aratnivaló sok, de a munkás kevés" (Lk 10,2).
Ez volt akkor, de mi a helyzet ma? Jézust akarom követni, de nem sétál
itt a városom főutcáján. Vagy mégis? Amíg a tanítványok Jézus földi
lábnyomait tudták követni, nekünk itt van a Szentlélek, aki segít
Krisztust meghallanunk. Mint magánemberek, Isten elhívását kapjuk, hogy
őt szolgáljuk. Valaki lehet, hogy egy idegen földre követi Jézust,
valaki egy osztályterembe. Valaki az üzleti világban követi, míg mások
nyilvános irodákban, vagy taxi vezetőként, rendőrként, és sokféle más
módon is.
A mező, amiről Jézus beszél, mindannyiunk körül itt van. Nem kell ehhez
az óceánt átszelni; itt van a házunkban, az íróasztaloknál, ahol
dolgozunk, a játszótéren, ahol a gyerekeink játszanak. Ezekre a
helyekre követjük Jézust, hirdetve az ő szeretetét, hogy mások is
követhessék őt.

Imádság: Úr Jézus Krisztus, taníts minket, hogy a mai napot veled
járjuk. Tégy készségessé, hogy oda menjünk, ahová te vezetsz bennünket.

Ámen.