Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre
teremtett. (Ef 2,10)

Korának többi rabbijához hasonlóan Pál apostoltól is elvárták, hogy
gondoskodjon saját megélhetéséről, amellett, hogy tanított a helyi
zsinagógákban. Pál szakmája a sátorkészítés volt, s ezen keresztül
ismerkedett meg olyan emberekkel, mint Aquila és Priscilla, akik később
a korai egyház vezetői lettek.
Ma úgy gondolunk Pálra, mint különleges személyre - nem a sátorkészítő
tevékenysége miatt, hanem ahogy Krisztus követésére hívta az embereket.
Bizonyára voltak olyan napok Pál életében, mikor a sátorkészítés került
előtérbe. Erre gondolok, mikor napi kötelezettségeimnek kell elsősorban
eleget tennem, amelyek látszólag elvonják a figyelmemet a hitről.
Pál tapasztalata arra emlékeztet, hogy minden jól végzett munkában
megtalálhatom Krisztust és másokat, akik részesei lehetnek hívő
életemnek. A legegyszerűbb, vagy akár legproblémásabb feladatokat is
végezhetem Isten dicsőségére. Bármi is a munkánk, Krisztust szeretve és
szolgálva hűségesen segíthetünk másoknak.

Imádság: Urunk, hadd végezzük mindennapi munkánkat a te dicsőségedre!

Ámen