Ézs 43,1-7.

1 De most így szól az ÚR, a te teremtőd, Jákób, a te formálód, Izráel:
Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy!
2 Ha vízen kelsz át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok nem sodornak
el. Ha tűzben jársz, nem perzselődsz meg, a láng nem éget meg.
3 Mert én, az ÚR, vagyok a te Istened, Izráel Szentje, a te szabadítód!
Kárpótlásul adom érted Egyiptomot, Etiópiát és Szebát adom helyetted.
4 Mivel drágának tartalak, és becsesnek, mivel szeretlek, azért
embereket adok helyetted, életedért nemzeteket.
5 Ne félj, mert én veled vagyok! Napkeletről visszahozom gyermekeidet,
és napnyugatról összegyűjtelek.
6 Ezt mondom északnak: Add ide! - és délnek: Ne tartsd fogva! Hozd ide
fiaimat a messzeségből, leányaimat a föld végéről,
7 mindenkit, akit nevemről neveznek, akit dicsőségemre teremtettem,
formáltam és alkottam.

                      FELMÉRHETETLEN HATALOM

És milyen mérhetetlenül nagy az ő hatalma rajtunk, hívőkön. Minthogy
hatalmának ezzel az erejével munkálkodik a Krisztusban... (Ef 1,19-20)

Egy héttel azelőtt, hogy főiskolára ment volna, lányom, Stacey, súlyos
autóbalesetet szenvedett. Csak gépekkel tudták életben tartani.
Teljesen legyengülve és elkeseredve, ezt kérdeztem Istentől: "Mi az
akaratod Stacey-vel, Uram?" Úgy éreztem, egyedül, bekötött szemmel
megyek át a halál árnyékának völgyén. "Kérlek, Uram, szükségem van a
vezetésedre!" - könyörögtem. Kilenc hét múlva Stacey az Úrhoz
költözött.
Hiszem, hogy Isten válaszol az imáinkra, bár nem mindig úgy, ahogy
reméltük. Ebben az esetben a család és a barátok támogatásával,
lelkészi és orvosi segítséggel Isten erőt adott nekem, hogy
megharcoljam ezt a küzdelmet. A kétségbeesés közepette vigasztalást és
reményt éreztem, tudva, hogy Isten velünk van, és javunkra rendez el
mindent (Róm 8,28), hogy reményteljes jövőt adjon nekünk (Jer 29,11),
és hogy Jézus Krisztus üdvösséget ad nekünk (Róm 10,9). Mivel Stacey
bízott Krisztusban, és személyes kapcsolata volt vele, tudom, hogy most
a Megváltójával van.
Isten jóságában és kegyelmében bízva, nemcsak túléltem ezt az óriási
veszteséget; Isten meg is erősített, meggyógyított és megnyugtatta a
lelkem.

Imádság: Atyánk, köszönjük a reményt, amelyet a Krisztusban való
örökélet ajándékában nyújtasz nekünk.

 Ámen.