Szerettem volna magam és családom figyelmét jobban ráirányítani a
körülöttünk élő emberek szükségére. Amikor egy elhaladó mentőautót
látok, imádkozom azokért, akiket fájdalom, vagy valami tragédia ért. A
gyermekeim is komolyan magukévá tették ezt az ötletemet, és
figyelmeztetnek is rá, ha nem veszem észre.
Egyik nap a hároméves gyermekem meglátott egy rendőrt az út mentén, aki
éppen megbüntetett egy autóst. "Mama, imádkoznunk kell értük" - mondta.
Éppen azon voltam, hogy azt válaszoljam neki: "Nem, drágám, ez az ember
nem beteg, nem sérült, egyszerűen csak megsértett egy szabályt", -
amikor rájöttem, hogy a sofőrnek is szüksége van az imádságunkra. Sőt,
a rendőrnek is, aki éppen a büntetőcédulát írta! Teljesen új módon
ismertem fel, hogy nincs egyetlen ember ezen a földön, akinek ne lenne
arra szüksége, hogy Isten elé vigyék imádságban. Lelki látásmódom ebben
a vonatkozásban mindjárt megváltozott, és így válaszoltam a
gyermekemnek: "Igazad van! Imádkozzunk értük!"

Imádság: Kegyelmes Édesatyánk, nyisd meg szemünket annak a naponként
milliónyi lehetőségnek felismerésére, amikor másokért imádkozhatunk.

Ámen.