Bizony mondom néktek: aki hisz énbennem, azokat a cselekedeteket, amelyeket én teszek, szintén megteszi. (Jn 14,12)

Theresa kisfia az egyik nap hazatérve elújságolta neki, hogy látta a
barátnőjét az áruházban. "Tényleg?" - kérdezte. "Melyik barátnőm volt
az?"
"Tudod," - érkezett a kisfiú válasza - "az a néni, akinek a kisbabája
ugyanúgy néz ki, mint ő, csak egy kicsit kisebb!" Theresa rögtön tudta,
hogy a fia engem látott. Az én pici lányom teljesen úgy néz ki, mint
én.
Néha rögtön észrevesszük, hogy egy kisbaba teljesen hasonlít valamelyik
szülőre, gyakran viszont mindkét szülő külső vonásait magán hordozza.
Mi a helyzet velünk, keresztyénekkel? Kit látnak az emberek, amikor
reánk pillantanak? Senki sem látta még Isten ábrázatát, nincs testi
megjelenési formája, fizikailag természetesen nem hasonlíthatjuk össze
magunkat Mennyei Atyánkkal. De az életünk rámutathat arra, milyen is
Isten. Őhozzá való hasonlóságunk nem a szemünk vagy a hajunk színében
mutatkozik meg, hanem a szavaink és a cselekedeteink beszélhetnek
világosan a bennünk lakozó Krisztusról a körülöttünk élőknek.

Imádság: Istenünk, vágyunk rá, hogy szereteted ragyogjon és áradjon
belőlünk, hogy az emberek téged lássanak bennünk, és vágyakozzanak
jobban megismerni téged.

Ámen.