Egy hosszú, fárasztó nap után kimerültnek éreztem magam. A
munkahelyemet elhagyva elképzeltem, milyen jó lenne már otthon lenni,
és testemet kinyújtóztatva, egy forró kávé mellett zenét hallgatni.
Amikor azonban hazaértem, a lakást teljes rendetlenségben, és szinte
bűzben találtam. Kiderült, hogy a házvezetőnő nem járt ott. Csalódottan
jöttem rá, hogy nem szeretnék egy ilyen környezetben maradni, különösen
egy ilyen kimerítő nap után.
Hirtelen úgy éreztem, hogy Isten finoman szól hozzám. Megláttam, hogy
gyakran én is úgy teszek, mint a házvezetőnő: nem figyelek eléggé a
testemre, ami Isten temploma. Gyakran túl sokat dolgozom, vagy túl
sokat pihenek, s nem hagyok időt az imádságra és bibliaolvasásra;
inkább megveszem az egészségtelen ennivalót, csak hogy időt spóroljak.
Megértettem, hogy Isten azt akarja, hogy törődjünk a testünkkel. A test
a Szentlélek temploma. Isten az élet forrása, és nem tehetünk semmit
Isten kegyelme nélkül.

Imádság: Urunk, adj nekünk hálás szívet. Segíts, hogy testünkben és
lelkünkben téged dicsőítsünk.

 Ámen.