Zarándokének. Tekintetem a hegyekre emelem: Honnan jön segítségem?
2 Segítségem az ÚRtól jön, aki az eget és a földet alkotta.
3 Nem engedi, hogy lábad megtántorodjék, nem szunnyad őriződ.
4 Bizony nem szunnyad, nem alszik Izráel őrizője!
5 Az ÚR a te őriződ, az ÚR a te oltalmad jobb kezed felől.
6 Nem árt neked nappal a nap, sem éjjel a hold.
7 Az ÚR megőriz téged minden bajtól, megőrzi életedet.
8 Megőriz az ÚR jártodban-keltedben, most és mindenkor.

Ahogyan a szarvas kívánkozik a folyóvízhez, úgy kívánkozik a lelkem
hozzád, Istenem! (Zsolt 42,2)

 

Egyik nap a szokásos sétám során az erdőben egy szarvast pillantottam
meg tőlem mintegy 10 méternyire, amint a növényzetet rágcsálta. Nagyon
meglepődtem, mert olyan hirtelen bukkant elém. A félelemnek semmi jelét
nem mutatva nyugodtan evett tovább, majd méltóságteljesen odábblépdelt.
Nagyon megragadott a szarvas szépsége és nyugalma. Váratlan feltűnése
eszembe juttatta, hogy Isten mindig közel van hozzám, és figyelmével
követ.
Amikor idegesség, félelem vagy kétség lopakodik a szívembe és
értelmembe, gyakran megfeledkezem Isten hatalmáról. Ilyenkor nem érzem
biztosan, mi a terve Istennek velem, és nem értem, miért nem válaszol
imádságaimra. Elfelejtem, hogy amint a Róm 8,28 mondja, "akik Istent
szeretik, azoknak minden javukra szolgál". Pedig tudnom kellene, hogy
Isten keze nincs megkötve azáltal, hogy képtelen vagyok látni munkáját
és bízni benne. Szándékának véghezvitelében nem tántorítják el a
félelmeim, kétségeim vagy ingatagságom. Isten csendesen közel hív
magához, s ez az a hely, ahol látni szeretne.

 

Imádság: Drága Atyánk, nyisd meg szemünket, hogy észrevegyük
jelenlétedet a mai napon is. Segíts el a meggyőződésre, hogy mivel
szeretsz, mindig velünk vagy.

 

Ámen.