Kis türelmet...
Kis türelmet...
|
|
A hit eredménye; avagy hogyan erősödik fel hitünk, amikor Krisztushoz járulunk Van egy ember, aki ebben a pillanatban vált hí-vővé; nem ítéltetik el. De ötven évig bűnben élt, és az erkölcstelenség minden fajtájában elmerült; bűnei, amelyek nagy számban vannak, mind megbocsáttatnak neki. Isten szemében most olyan ártatlan, mintha sohasem vétkezett volna. Olyan nagy Jézus vérének ereje, hogy „aki hisz Őbenne, az nem jut ítéletre”. Van-e ennek bármi köze ahhoz, ami az ítélet napján történik? Kérlek, olvassátok el Isten Igéjét, és látni fogjátok, hogy nem azt mondja: „Aki hisz Őbenne, az nem fog ítéletre jutni”, hanem azt hogy „nem jut ítéletre”, vagyis most. És ha most nem, akkor sohasem; mivel hisz Krisztusban, érvényes az ígéret: „Aki hisz Őbenne, az nem jut ítéletre.” Most hiszek abban, hogy nem ítéltetek el; ötven év múlva az ígéret ugyanaz lesz – „Aki hisz Őbenne, az nem jut ítéletre.” Úgyhogy abban a pillanatban, amikor valaki Krisztusba helyezi bizalmát, mentesül minden múltbeli, jelenbeli és jövőbeli ítélettől; és attól a naptól fogva Isten szemében olyan, mintha hibátlan lenne. „De hiszen továbbra is vétkezik”, mondjátok. Igen, valóban, de Isten nem rója fel neki bűneit, mert azokat már régen felrótta Krisztusnak, és Isten sohasem ró fel egy bűnt kettőnek – először Krisztusnak, majd a bűnösnek. „Igen, de gyakran bűnbe esik.” Ez lehetséges; bár ha benne lakozik Isten Szelleme, nem úgy vétkezik, ahogy régebben szokott. Gyengesége miatt vétkezik, és nem azért, mert szeret vétkezni, hiszen most már gyűlöli a bűnt. De ha akarjátok, megfogalmazhatjátok a magatok módján is, és én válaszolok rá. „Igen, bár vétkezik, Isten szemében többé nem bűnös, mivel minden bűnét levette róla, és Krisztusra ruházta – szó szerint és ténylegesen.” Figyeld meg a zsidókat. Előhoznak egy bűnbakot, majd a fő-pap megvallja népe bűneit a bűnbak feje fölött. A bűnök mind eltávoznak az emberekből, és átszállnak a bűnbakra. Ezután a bűnbak kimegy a sivatagba. Marad-e bűn az embereken? Ha igen, akkor a bűnbak nem vitte el, hiszen nem lehet itt is meg ott is egyszerre. Nem lehet elvinni és ugyanakkor ott hagyni. „Nem”, mondjátok, „az Írás azt mondja, hogy a bűnbak magával vitte a bűnt; nem maradt semmi az embereken, amikor a bűnbak elvitte a bűnt.” Amikor hitünk szerint Krisztus fejére tesszük kezünket, vajon Krisztus elveszi-e bűneinket, vagy nem? Ha nem, akkor semmi haszna a hitünknek; de ha valóban elveszi bűneinket, akkor azok nem lehetnek rajta is meg rajtunk is; ha Krisztuson vannak, mi szabadok és tiszták vagyunk, Isten elfogadott minket és megigazultunk, és ez a hit általi megigazulás valódi tana. Mihelyt egy ember hinni kezd Jézus Krisztusban, bűnei örökre eltávoznak tőle. Ki vannak törölve, és el vannak felejtve. Ha egy ember tartozik száz pénzzel, de nyugtát kap a fizetésről, akkor szabad; a tartozást kitörölték a könyvben, így nem tartozik semmivel. Bár követ el bűnöket, de mivel a tartozást már azelőtt megfizették, hogy adósságba keveredett, Isten törvénye szerint többé nem adós. Az Írás ezt mondja: „Isten a tenger mélyébe vetette népének bűneit.” Mármost ha a tenger mélyén vannak, akkor nem lehetnek az embereken. Áldott legyen a neve! Azon a napon, amikor a tenger mélyébe veti bűneinket, a szemében tisztákká válunk, és elfogad minket szeretett Fiában. „Amilyen messze van napkelet napnyugattól, olyan messzire veti el vétkeinket.” Nem lehetnek távol és itt egyszerre. Ha hisztek Krisztusban, Isten szemében többé nem vagytok bűnösök; elfogad titeket, mintha tökéletesek lennétek, mintha megtartottátok volna a törvényt; mert Krisztus megtartotta, és az ő igazsága a tiétek is. Megszegtétek, de a bűnötök már az övé, és ő megbűnhődött érte. Többé ne tévesszétek meg magatokat; többé nem azok vagytok, akik voltatok; amikor hívővé váltok, Krisztus helyébe álltok, ahogy Krisztus is a helyetekbe állt annak idején. Az átalakulás teljes, a csere valóságos és örökérvényű. Azokat, akik hisznek Jézusban, az Atya Isten éppen úgy elfogadja, mint Örökkévaló Fiát; és akik nem hisznek, csináljanak, amit akarnak, nekiláthatnak kiharcolni a saját igazságukat; de a törvény és átok alatt vannak. Ti, akik hisztek Jézusban, fel-alá sétáltok a földön az ő nagy igazságának dicsőségében. Bűnösök vagytok, de Krisztus vére megtisztított titeket. Dávid ezt mondja: „Moss meg engem, és fehérebb leszek, mint a hó.” Láttátok már, hogyan hull le a hó – milyen tiszta, milyen fehér! Mi lehet fehérebb? Nos, a keresztyén ember a hónál is fehérebb. Azt mondjátok: „Hiszen tisztátalan.” Tudom, hogy tisztátalan, mint bárki más, olyan fekete, mint a pokol; de a vércsepp ráhullik, és fehér lesz, „fehérebb, mint a hó”. Legközelebb, ha hófehér kristályokat láttok hullni az égből, nézzetek rájuk, és mondjátok: „Bár magamban meg kell vallanom, hogy méltatlan és tisztátalan vagyok, de hiszek Krisztusban, ezért ő teljes mértékben átruházta rám igazságát, úgyhogy fehérebb vagyok, mint a hó, amely Isten kincstárából hullik.” A hit érdekében ragadjátok meg ezt. Egy ellenállhatatlan hit érdekében, amely győzedelmeskedik a kétségek és félelmek fölött, és lehetővé teszi, hogy élvezzük a szabadságot, amit Krisztustól kapunk. Ti, akik hisztek Krisztusban, amikor ma este lefekszetek, mondjátok ezt: „Ha meghalok az ágyamban, nem ítéltethetek el.” Amikor másnap reggel felébredtek, menjetek ki a világba, és mondjátok ezt: „Nem ítéltettem el.” Ha az ördög üvölt rátok, mondjátok ezt neki: „Vádolhatsz engem, de én nem ítéltetek el.” És ha időnként feltámad bűnötök, mondjátok ezt: „Ismerlek, de te örökre eltűntél; nem ítéltetem el.” És ha eljön halálotok órája, csukjátok le a szemeteket békében. Nem félsz majd ama nagy napon, mert ki vádolhatna téged? Isten kegyelméből teljes feloldozást nyertek, és ő leveszi rólatok minden bűn átkát és vádját, de nem azért, mert bármit is tettetek. Kérlek benneteket, tegyetek meg minden tőletek telhetőt Krisztusért hálából; de ha meg is tettetek mindent, ne ebben bízzatok. Bízzatok a helyettesítő áldozatban. Legyetek azzá, ami Krisztus volt Atyja szemében, és ha felébred a lelkiismeretetek, azt mondhatjátok neki, hogy Krisztus megtett helyettetek mindent, amit nektek kellett volna; hogy elszenvedte minden büntetéseteket; és most sem az irgalom, sem az igazságszolgáltatás nem sújthat le rátok, hiszen az igazság kezet fogott az irgalommal, hogy üdvözítse azt, aki Krisztus keresztjébe vetette hitét. |
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!