Egy szombati napon Jézus betért a kafarnaumi zsinagógába. Volt ott egy fél
  kezére béna ember. A farizeusok figyelték Jézust, vajon meggyógyítja-e
  szombaton. Vádaskodni akartak ugyanis ellene. Jézus felszólította a béna
  kezű embert: „Állj ide középre!” Aztán megkérdezte a körülállókat: „Szabad-e
  szombaton jót vagy rosszat tenni, életet menteni vagy veszni hagyni?” Ők
  azonban hallgattak. Erre Jézus szívük keménységén elszomorodva haragosan
  végignézett rajtuk, aztán így szólt az emberhez: „Nyújtsd ki a kezedet!” A
  beteg kinyújtotta kezét, és meggyógyult. Erre a farizeusok kimentek, és
  tanakodni kezdtek a Heródes-pártiakkal, hogy miként okozhatnák Jézus
  vesztét.
  Mk 3,1-6


  Elmélkedés:
  Jézus szombati gyógyításait semmiképpen sem szabad úgy néznünk, mintha azok
  csak a pihenőnap megszegését jelentenék. De azt se gondoljuk, hogy szombaton
  végzett cselekedeteivel csak a szokásokhoz és törvényekhez a
  legmesszebbmenőkig ragaszkodó írástudókat akarja bosszantani. Bár valóban
  megtehette volna, hogy csak más napokon gyógyít, de ő mégsem ezt az utat
  választotta. Miért gyógyít akkor Jézus szombaton, ha világosan látja, hogy
  ezzel kiváltja a farizeusok és írástudók ellenszenvét és nyílt ellenállását?
  A csodás gyógyítások kapcsán már többször említettük, hogy azok az isteni
  irgalmasság megnyilvánulásai. Az emberek iránt irgalmas Isten megszánja a
  szenvedőket és a betegeket és segít rajtuk. Ez vonatkozik a béna kezű
  emberre is, akit éppen egy szombati napon gyógyított meg Jézus a kafarnaumi
  zsinagógában. Az irgalmasság jócselekedete ugyanis fontosabb egy törvény
  megtartásánál. Jézus még annak ellenére is jót tesz a rászoruló emberekkel,
  ha emiatt vád éri egyesek részéről. Ha számára ennyire fontos az irgalom
  kifejezése, akkor az irgalmasság gyakorlását nekünk kötelességünknek kell
  tartanunk.
  © Horváth István Sándor


  Imádság:
  Igazságosság Istene! A Te ajándékozó kedved határtalan. Megköszönjük, hogy
  megadod, amire szükségünk van, hogy táplálsz, ruházol és hajlékot adsz
  nekünk. Óvj meg bennünket az önző kapzsiság bűnétől és tégy alkalmassá, hogy
  a szeretet eszközei legyünk azáltal, hogy megosztjuk egymással mindazt, amit
  Tőled kapunk. Mert ezzel is a Te nagylelkűségedről és igazságosságodról
  teszünk bizonyságot. Mint Krisztus követőit vezess bennünket, hogy együtt
  cselekedjünk ott, ahol szükség van. Ahol családokat elűznek az otthonaikból.
  Ahol a sebezhető ember a hatalmaskodó kezétől szenved. Ahol szegénység és
  munkanélküliség rombolja az életeket. Jézus nevében imádkozunk a szentlélek
  egységében.
  Imádság az ökumenikus imahét (2011. január 16-23.) 4. napjára