Miután Jézus meggyógyított egy bénát, kiment a Tibériás-tó partjára. Nagy
  sokaság tódult hozzá, ő pedig tanította őket. Amint Jézus elhaladt a vám
  mellett, észrevette, hogy ott ül Lévi, aki Alfeus fia volt. Odaszólt neki:
  „Kövess engem!” Lévi (akit Máténak is hívtak) felállt, és követte.
  Később Jézus elment vendégségbe Lévi házába. Ott Jézussal és tanítványaival
  együtt sok vámos és nyilvános bűnös is asztalhoz telepedett, mert sokan oda
  is elkísérték. Amikor a farizeusok közül való írástudók látták, hogy Jézus
  együtt eszik a nyilvános bűnösökkel és a vámosokkal, ezzel a kérdéssel
  fordultak a tanítványokhoz: „Miért eszik és iszik a ti Mesteretek együtt a
  vámosokkal és a nyilvános bűnösökkel?” Ennek hallatára Jézus ezt válaszolta
  nekik: „Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek. Én
  nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket.”
  Mk 2,13-17


  Elmélkedés:
  A tegnapi evangélium már előrevetítette, hogy Jézus küldetése elsősorban a
  bűnösökhöz szól, akinek a megtérését Isten akarja. A lelkek gyógyítása és a
  bűnösök visszavezetése számára a legfontosabb. Tanítása természetesen
  mindenkinek szól, egészségeseknek és betegeknek egyaránt, de az utóbbiaknak
  nagyobb szükségük van Jézusra, a lelkek gyógyítójára. Jézus azért jött el a
  világba, hogy a bűnösöket a bűnbánat útjára hívja.
  Önmagunkra vonatkoztatva a történet tanulságát, az a kérdés merül fel
  bennünk, hogy vajon lelkileg egészségesek vagy betegek vagyunk? Soha ne
  gondoljuk túlzott elbizakodottsággal, hogy már tökéletesek vagyunk a lelki
  életben és nincs szükségünk sem a megtérésre, sem Jézusra. Jézus csak akkor
  tudja elkezdeni lelkünk megtisztítását, ha beismerjük bűneinket. Ne féljünk
  a bűnbevallástól, mert ez indít el bennünket Isten felé!
  © Horváth István Sándor


  Imádság:
  Szeretlek, Istenem, mert te mindenek előtt voltál a világon.
  Szeretnem kell téged, mert saját kezeddel formáltál meg engem.
  Szeretlek téged, Istenem, mert azért alkottál, hogy szeresselek.
  Uram, Istenem, szeretlek téged, mert te előbb szerettél engem!
  Mily boldogtalan voltam, amíg nem követtelek!
  Mily boldog leszek, ha egészen neked adom magam!
  Add, hogy csak érted éljek, és téged szeresselek!