Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Elfelejtettem a jelszavam 

Nem vagy belépve

Ez a funkció csak regisztrált tagoknak elérhető. Csatlakozz most a Networkhöz vagy ha már tag vagy, lépj be itt:

network.hu

   A pásztorok sietve elindultak, és megtalálták Máriát, Józsefet és a
  jászolban fekvő Kisdedet. Miután látták, elbeszélték mindazt, amit már
  korábban megtudtak a Gyermekről. Aki csak hallotta, csodálkozott a pásztorok
  elbeszélésén. Mária pedig szívébe véste szavaikat, és gyakran elgondolkodott
  rajtuk. A pásztorok ezután hazatértek. Dicsérték és magasztalták Istent
  mindazért, amit láttak és hallottak, pontosan úgy, amint (az angyalok) előre
  megmondták nekik. Azután eltelt nyolc nap, és körülmetélték a Gyermeket. A
  Jézus nevet adták neki, mert így nevezte őt az angyal, mielőtt még anyja
  méhében megfogant volna.
  Lk 2,16-21


  Elmélkedés:
  Az anyaság titka
  A karácsony előtti napokban útközben a rádiót hallgatva megdöbbentem, amikor
  egy idős néni betelefonált a műsorba, hogy segítsenek neki, mert nincs
  tűzifája és karácsonykor meg fog fagyni. A műsorvezető hölgy udvariasan
  megkérdezte tőle, hogy vannak-e gyermekei és tudnának-e ők esetleg ebben a
  gondban segíteni? Az idős asszony azt válaszolta, hogy három gyermeke is
  van, de messze laknak és nincs idejük neki segíteni. Velem együtt a
  műsorvezető is megsajnálta a kétségbeesett telefonálót, de azért még
  megkérdezte, hogy mégis milyen messze laknak a gyermekek? Nagyon messze, 30
  kilométerre – hangzott a válasz. Erre a feleletre a rádiós hölgy alig tudta
  leplezni felháborodását, mert az még talán érthető lett volna, hogy az
  ország két legtávolabbi pontjáról a gyerekek nem tudnak azonnal segíteni
  édesanyjuknak, de hogy egy fél órás utat sem tudnak megtenni, az már
  elképzelhetetlen. Talán ennyire nem szeretik, nem tisztelik édesanyjukat a
  gyerekek? Vagy csak a néni túlozta el egy kicsit a problémáját?A beszélgetés
  nem folytatódott, ezért nem derült ki, hogy mi lehet az eset hátterében.
  Egy másik példa: Két vagy három esztendővel ezelőtt egy fogyatékos ember
  indított bírósági eljárást, amelyben kártérítést követelt azért, hogy
  egyáltalán megszülethetett. Úgy gondolta, hogy az orvosoknak még a születése
  előtt észre kellett volna venniük, hogy ő várhatóan sérült lesz,
  figyelmeztetniük kellett volna anyját és nem szabadott volna engedniük, hogy
  világra jöjjön. Az eset egészen az osztrák Legfelsőbb Bíróságig jutott,
  amely kártérítést ítélt meg az illetőnek. A bírósági döntés óriási
  felzúdulást váltott ki, még az osztrák püspökök is megszólaltak az ügyben, s
  velük együtt számos közéleti személyiség és szervezet. Azzal mindenki
  egyetértett, hogy a fogyatékkal élőknek nyújtson segítséget, anyagi
  támogatást az állam, de azzal már nem, hogy még ezen felül kártérítést
  adjanak valakinek azért meg megszületett. Mindenki így érvelt: egy gyermek
  születése nem káresemény, hogy kártérítés járna érte, de még egy fogyatékkal
  született személy születése sem tekinthető káreseménynek.
  Csak két szomorú példát említettem, de sajnos folytathatnánk a sort ezekhez
  hasonló történetek sokaságával, amelyek mind azt bizonyítják, hogy korunkban
  mennyire eltorzult az édesanyák megbecsülése és az anyaság iránti tisztelet.
  Mennyire elkeserítő, amikor a fiatal lányok, akár házasságban élnek, akár
  nem, fenyegető veszélynek élik meg, hogy gyermeket várnak és meg akarnak
  szabadulni tőle. Ők valóban „terhesek”, mert teherként élik meg születendő
  gyermeküket. Mennyivel szebb volna, ha minden várandós édesanya érezné és
  őszintén mondaná, hogy „áldott állapotban” van. Mennyivel szebb volna, ha
  ők, születendő gyermekük édesapja és egész családjuk Isten áldásának
  tekintenék a gyermeket!
  A mai napon Szűz Máriát, mint Isten anyját ünnepeljük, s ez a nap
  ráirányítja figyelmünket most, a Család évében az anyaság titkára, az anyai
  hivatásra és az édesanyák tiszteletére. Miután a karácsony ünnepe során a
  betlehemi jászolban fekvő kis Jézust szemléltük, most az ő édesanyjára
  tekintünk, aki minden édesanya számára példakép és mindannyiunk édesanyja.
  Mária életéből tanulja meg minden földi édesanya, hogy az anyaság az élet
  szolgálatát jelenti, hiszen egy új élet adásával válik valaki édesanyává.
  Ugyanakkor egy életen át tartó szolgálatot jelent az anyai hivatás, amely
  magába foglalja a gyermekek testi és lelki nevelését. Minden édesanya Mária
  hitével figyeljen Istenre és az ő szeretetével gondoskodjon gyermekéről.
  Szűz Mária, Isten anyja mutasson utat minden embernek Jézus felé, s ugyanazt
  tegye minden édesanya is: gyermekük iránt érzett szeretetük legszebb jele az
  legyen, hogy elvezetik őt Jézushoz.
  © Horváth István Sándor


  Imádság:
  Mária, minden édesanyának példaképe! Az édesanyákért és gyermekeikért
  fordulunk hozzád mai imánkkal. Te jól tudod, hogy az emberi kapcsolatokat
  mennyire meggyengíti a bűn és az önzés, s emiatt mennyire sérülékeny és
  törékeny a szeretet. Segítsd az édesanyákat a gondoskodó szeretetben, a
  gyermekeket pedig a tiszteletben, hogy kialakuljon napról napra erősödjön
  köztük a szeretet, a ragaszkodás, a törődés és a bizalom. Segíts minden nőt,
  hogy anyaságban, az anyai hivatásban keresse és találja meg élete
  boldogságát!

Címkék:

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu