Jézus  egy  alkalommal  így  beszélt  tanítványainak:  Tegyük  fel,   hogy
  valamelyiteknek van egy barátja, aki éjfélkor bekopog hozzá és ezt mondja:
  Barátom, adj kölcsön nekem három kenyeret! Útról érkezett egy vendégem,  s
  nincs mivel megkínálnom. De az kiszól: Ne zavarj engem! Az ajtó már be van
  zárva, én is, gyermekeim is ágyban vagyunk. Nem tudok fölkelni, hogy adjak
  neked. Mondom nektek: Ha  nem is kelne fel,  hogy adjon neki  barátságból,
  erőszakossága miatt mégis  fölkel, és ad  neki annyit, amennyire  szüksége
  van.  Mondom  tehát  nektek:  Kérjetek  és  adnak  nektek,  keressetek  és
  találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek. Mert mindaz, aki kér,  kap,
  aki keres, talál, és aki zörget, annak ajtót nyitnak. Van-e köztetek olyan
  apa, aki követ ad fiának, mikor az  kenyeret kér tőle? Vagy ha halat  kér,
  akkor hal helyett  tán kígyót  ad neki? Vagy  ha tojást  kér, akkor  talán
  skorpiót nyújt neki? Ha  tehát ti, bár gonoszak  vagytok, tudtok jót  adni
  gyermekeiteknek, mennyivel  inkább  adja  mennyei  Atyátok  a  Szentlelket
  azoknak, akik kérik tőle.
  Lk 11,5-13

  Elmélkedés:

  Kérjetek és adnak nektek - mondja Jézus a mai evangéliumban, de elsősorban
  nem az anyagi javakra gondol, hanem a lelkiekre, miként ez a  későbbiekben
  ki is derül.  A keresztény ima  egyik formája a  kérés, amelyben  Istenhez
  fordulunk, s elismerjük,  hogy segítségére várunk.  Ha őszintén ki  tudjuk
  mondani, hogy mindig az  ő akarata legyen meg,  és ha hiszünk abban,  hogy
  Isten mindig a javunkat akarja, akkor észrevehetjük, hogy jól tudja,  mire
  van szükségünk lelkünk épülése érdekében.  Isten mindig többet ad  nekünk,
  mint, amit  mi kérünk  tőle.  A legértékesebbet  szeretné  mindannyiunknak
  megadni: az üdvösséget. Kérjük imáinkban a magunk és szeretteink  számára,
  hogy elnyerjük az üdvösséget. Ez a legértékesebb kérés mindenki számára.
  (c) Horváth István Sándor



  Imádság:

  Istenem! Most nyugodni térek a te áldásoddal. Egyszer eljön életem  utolsó
  estéje is,  amikor örök  nyugalomra térek.  Engedd, hogy  úgy éljek,  hogy
  minden cselekedetem  előkészület  legyen  erre az  örök  nyugalomra,  hogy
  hitemből  kivirágozzék  a  színről   színre  való  látás,  reményemből   a
  birtoklás, s tökéletlen szeretetemből a veled való tökéletes egyesülés!
  Szalézi Szent Ferenc