Jézus egy alkalommal  így szólt tanítványai  előtt: Jaj, neked,  Korozain!
  Jaj, neked, Betszaida! Ha a pogány Tiruszban és Szidonban történtek  volna
  azok a csodák, amelyek nálatok  történtek, már rég szőrzsákban és  hamuban
  tartottak volna bűnbánatot. Ezért  Tirusznak és Szidonnak tűrhetőbb  sorsa
  lesz az ítéleten, mint nektek. És  te Kafarnaum? Vajon az égig  emelkedel?
  Egészen az  alvilágig fogsz  süllyedni. Majd  így folytatta:  Aki  titeket
  hallgat, engem hallgat; és  aki titeket megvet, engem  vet meg. Aki  pedig
  engem megvet, azt veti meg, aki küldött engem.
  Lk 10,13-16

  Elmélkedés:

  Az evangéliumok hitelesen  mutatják be  Jézus tanító  útjának sikereit  és
  eredményeit,  de   nem  hallgatnak   arról   sem,  hogy   egyes   helyeken
  visszautasítással találkozik.  Ilyen  lehetett  Korozain,  Betszaida  vagy
  Kafarnaum városa, amelyeknek  a lakosai  hiába látták  a csodákat,  mégsem
  hittek. A hitetlenségnek és az elutasításnak pedig következménye lesz,  az
  tudniillik, hogy az utolsó ítéletkor örökre elpusztulnak a városok  lakói.
  Lehetőségük volt nekik is arra, hogy felismerjék Jézusban az Üdvözítőt  és
  megtérjenek, de ők  nem ezt  választották, ezért  még azok  a pogányok  is
  hamarabb juthatnak el az  üdvösségre, akiknek sokkal kevesebb  lehetőségük
  volt. Felismerem-e Jézusban üdvösségem szerzőjét?
  (c) Horváth István Sándor



  Imádság:

  Isten, ki hatalmas vagy, s kinek szolgája lettem, kérlek téged, és  mindig
  is állhatatosan kérni foglak, hogy kiérdemelhesselek Téged. Nem valamiféle
  földi jókra akarok szert tenni; azt kérem, amit érdemes kérnem: Tenmagadat
  egyedül!
  Kölni Szent Brúnó